Sejtették egy ideje, de magyar kutatók most álltak elő a bizonyítékokkal: mire Árpád és honfoglaló csapata megérkezett, a magyarok már régen itt voltak a Kárpát-medencében! Genetikai vizsgálat mutatta ki, hogy magyarországi népesség egy időszámítás előtti rézkori, 6500 éves és egy bronzkori, 4800 éves, a Kárpát medencében élő populációtól származik, s csak keveredett a hét vezér embereivel. Vagyis ugyan nem mondhatjuk többé, hogy Árpád népe vagyunk – legalábbis nem kizárólag –, ám történelmünk a friss kutatás szerint még patinásabb, mint eddig tanultuk.

A kettős honfoglalás elméletét László Gyula régészprofesszor dolgozta ki az 1960-as években. Ahogy írta:

„Az, amit eddig a honfoglalásról tanultunk és tanítottunk, mind igaz. Ebben semmiféle változás nem történt. A 896-os honfoglalás történelme szilárdan áll, amit a magam felvetése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide.”

(A legfrissebb hírek itt)

Feltétlezése finoman szólva sem aratott osztatlan sikert, és alátámasztani igazából csak most sikerült a magyar kutatóknak, eredményeiket a neves tudományos szaklapban, a Molecular Genetics and Genomicsban publikálták.

A genetikai azonosítások 99 százalékos bizonyossággal meg tudják mutatni, ki honnan, kitől származik.

Dr. Pamzsav Horolma, igazságügyi genetikus, a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet Genetikai Szakértői Intézet referenciaminta vizsgáló osztályának egykori vezetője éveken át foglalkozott a bűnügyek mellett a magyarság genetikai eredetével is. A kutató szerint a DNS-vizsgálatnak van olyan módszere, amely azokat a géneket vizsgálja, amelyek szélsőséges körülmények között vagy hosszú idő elteltével sem roncsolódnak, vagyis a több ezer éves régészeti leletek alapján is összehasonlíthatók a mai génekkel. Ez teszi lehetővé, hogy például tűzben elégett maradványokat is megvizsgálhassanak, vagy hogy a történelmi múltban élő emberek genetikai útját, őstörténetét kutassák.

A DNS-vizsgálatnak van olyan módszere, hogy a több ezer éves régészeti leletek is összehasonlíthatók a mai génekkel. A genetika apáról fiúra öröklődik generációkon át, tulajdonképpen változatlanulmagyarázta a szakértő.

Fejes László hagyományőrző elismeri, hogy a genetika nem téved, de szerinte mint ahogyan bizonyított, finnugor leszármazotti , ugor-vonal is van a mai magyarok génjeiben, igen erős a törzsi rendszerben élő nomád sztyeppei népek, mint például a kazah Madjar törzs genetikai lenyomata is.

A friss, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszéke és a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének munkatársai által elvégzett elemzés során egy olyan új adatbázist hoztak létre, ami 172 ősi és ma élő populáció 16 000 kromoszóma adatait tartalmazza, amit egy mesterséges intelligencia segítségével térképezték fel. Ez a program kimutatta az egykor a Kárpát medencében élt, illetve mai népességek származását és rokonsági kapcsolatait. Egy algoritmus elemezte a gének generációs örökösödésének csoportjait, eloszlását, a hasonló csoportokat, majd ezek alapján kiszámították az eloszlás, azaz az eredet középpontját. A genetikai vizsgálattal a keveredések – a történelmi honfoglalás – és egyéb mutációs okok – török hódoltság, népvándorlások, betelepítések – aránya és időpontja is meghatározható.

Ezek a kutatások az orvostudományt, az öröklődés tanát is segítik, a genetikai kutatások lehetnek több, ma még nem gyógyítható betegség ellenszerének megoldási kulcsaijelentette ki Dr. Fekete Bálint András klinikai genetikus.

Forrás: Blikk