Oroszország Közép-Európa létének végével fenyegetőzik.

Körülbelül egy hónappal ezelőtt kezdtek megjelenni az első utalások Ukrajna nukleáris újrafegyverkezésére Lengyelországban, nyilvánvalóan Oroszország “fenyegetéseként” a szomszédos állam lerohanása közepette.

Ugyancsak a hónap elején a lengyel kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes azt sugallta, hogy az Oroszországgal szembeni “keményebb” védelmi pozíció szükségessége miatt Lengyelország “nyitott” arra, hogy atomfegyvereket telepítsen Ukrajnába.

Június 11-én, szombaton a retorika tovább fokozódott: Radoslaw Sikorski, az Európai Parlament lengyel képviselője és volt külügyminiszter azt sugallta, hogy a Nyugat atomfegyvereket ajánlhat Kijevnek. “A Nyugatnak jogában áll nukleáris robbanófejeket adni Ukrajnának, hogy megvédje függetlenségét” – idézte Sikorskit több médiaforrás.

Szerinte Oroszország megsértette az 1994-es budapesti biztonsági biztosítékokról szóló memorandum feltételeit azzal, hogy nem volt hajlandó tiszteletben tartani Ukrajna szuverenitását és integritását, ezért az atomfegyvereket vissza kell szolgáltatni Kijevnek, még akkor is, ha az ukránok önként lemondtak róluk.

Válaszul az orosz Állami Duma vezetője, Vjacseszlav Volodin arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen forgatókönyv azt jelentené, hogy Közép-Európa “gyakorlatilag megszűnne létezni”, mivel minden bizonnyal kitörne egy nukleáris háború:

“Sikorski nukleáris konfliktust provokál Közép-Európában. Nem gondol Ukrajna vagy Lengyelország jövőjére. Ha javaslatai megvalósulnak, ezek az országok megszűnnek létezni, ahogy Európa is” – mondta Volodin.

A Budapesti Memorandumot, amelyben az aláíró államok garantálják Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán határainak sérthetetlenségét, 1994. december 5-én írták alá. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mellett Oroszország is elismerte Ukrajna határait. E garanciáért cserébe Ukrajna átadta Oroszországnak a területén lévő, a Szovjetuniótól örökölt atomfegyvereket, és néhányat maga is megsemmisített.

A biztonsági garanciák meghatározása azonban szándékosan nem volt egyértelmű. A megbeszéléseken részt vevő egykori amerikai diplomata, Steven Pifer szerint a megbeszéléseken elhangzott, hogy amennyiben jogsértés történik, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság válaszlépéseket tesz. És bár ezt a választ nem határozták meg kifejezetten, Pifer úgy véli, hogy “az Egyesült Államoknak a Budapesti Memorandumból eredő kötelessége, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának, és […] ez magában foglalná a halálos katonai segítséget is”.

Vlagyimir Putyin elnök a február 24-i orosz inváziót megelőző napokban azzal vádolta az ukrán kormányt, hogy a még mindig a birtokában lévő szovjet technológián alapuló nukleáris képességeket próbálja újra aktiválni.

“Már voltak olyan kijelentések, hogy Ukrajna saját atomfegyvereket fog készíteni… Ukrajna valóban rendelkezik még szovjet nukleáris technológiákkal és [az eszközökkel] ilyen fegyverek szállítására” – mondta Putyin egy televíziós beszédében néhány nappal az Ukrajna elleni háború kezdete előtt.

“Ezért Ukrajna számára sokkal könnyebb lenne nukleáris fegyverekhez jutni, mint más államoknak – most nem nevezem meg őket -, amelyek ténylegesen ilyen kutatásokat folytatnak. Különösen a külföldről érkező technológiai támogatás esetében, és ezt sem szabad kizárnunk” – tette hozzá Putyin akkori beszédében.

A vitatott memorandum kölcsönös alkalmazásának méltányosságán túlmenően meg kell jegyezni, hogy a nukleáris képességek alkalmazására való egyre gyakoribb utalások – amelyeket a front mindkét oldala a helyszínen kialakuló helyzet függvényében tesz – a legsúlyosabb fenyegetést jelentik Románia stabilitására és integritására.

Az ilyen kijelentések, még akkor is, ha csak a háborúban álló felek közötti megfélemlítés céljából hangzanak el, jelentős visszhangot váltanak ki, és jelentős hatással vannak a világjárvány utáni időszak után már amúgy is nagymértékben sebezhető regionális társadalmi-gazdasági egyensúlyra.

Forrás: 10TV