Washington betiltotta az ujgur fogolytáborokban kényszermunkával készült áruk importját

Hatályba lépett a kínai Hszincsiang tartományból származó termékek importját tiltó törvény az Egyesült Államokban. Washington hasonló jogszabály elfogadására szólítja fel szövetségeseit és partnereit.

Kedden lépett hatályba az ujgur kényszermunka megelőzéséről szóló törvény, hat hónappal azután, hogy kétpárti támogatást kapott a kongresszusban.

Ez a tilalom a legújabb intézkedés, amellyel Pekinget büntetik az ujgurokkal és más muzulmán kisebbségekkel szembeni bánásmódja miatt. Az ujgur egy közép- és kelet-ázsiai régióból származó és kulturálisan oda kötődő, török eredetű népcsoport.

A kínai hatóságok Hszincsiang tartományban több mint egymillió ujgurt kényszerítettek fogolytáborba. Az Egyesült Államok népirtásnak minősítette a velük való bánásmódot, míg az ENSZ azzal vádolta a kínai hatóságokat, hogy jogtalanul tartóztatják le és bántalmazzák az ujgurokat, akiket kényszermunkára is használnak.

Kína tagadja, hogy a létesítmények fogolytáborok lennének, szerinte átnevelő-továbbképző táborok a terrorizmus, a szeparatizmus és a vallási radikalizmus megfékezése érdekében.

A tartományból elmenekült emberek azonban azt állítják, hogy embertelen módszerekkel zajlik a politikai átnevelés ezekben a táborokban.

Az Egyesült Államok a törvény magas szintű végrehajtását ígérte, és azt mondta, hogy más országokat is hasonló lépésekre ösztönöz.

„Arra szólítjuk fel szövetségeseinket és partnereinket, hogy tisztítsák meg a globális ellátási láncokat a kényszermunkától, emeljék fel a szavukat a hszincsiangi atrocitások ellen, és csatlakozzanak hozzánk, felszólítva a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy azonnal vessen véget az atrocitásoknak és az emberi jogok megsértésének” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az új törvényt az amerikai vám- és határvédelem (CBP) hajtja végre. A múlt héten kiadott iránymutatásban közölték: feltételezhető, hogy a Hszincsiangból származó termékek kényszermunkával készültek, ezért tilalom alá esnek, hacsak a vállalkozások nem tudják igazolni az ellenkezőjét.

A CBP a teljes ellátási láncot vizsgálni fogja, és nagyon magas szintű bizonyítékokat követel meg az importőröktől, hogy kivételt kapjanak.
A munkajogi csoportok becslései szerint az Egyesült Államokba importált ruházati cikkek húsz százaléka tartalmaz valamilyen, Hszincsiangból származó pamutot.

A hatalmas nyugati régió az exportra szánt paradicsomkonzervek egyik fő központja is. A világ napelemekhez szükséges anyagainak nagy részét is innen szerzik be.

Kína dühösen reagált az amerikai lépésre, és azt mondta, hogy az ellentétes az infláció csökkentésére és az ellátási láncok stabilizálására irányuló globális erőfeszítésekkel.

„A cselekmény szilárd bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok önkényesen aláássa a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi szabályokat” – mondta Vang Venbin külügyminisztériumi szóvivő.

„Ezzel az úgynevezett törvénnyel az Egyesült Államok kényszerrel próbál munkanélküliséget teremteni Hszincsiangban, azt akarja elérni, hogy a világ elszakadjon Kínától” – mondta Vang.

Omer Kanat, az Ujgur Emberi Jogi Projekt ügyvezető igazgatója azonban hatalmas győzelemnek nevezte a törvényt a mozgalom számára, és azt mondta, hogy ez más kormányokat is hasonló lépésekre ösztönözhet.