Az izraeli védelmi arzenálhoz való 2011-es csatlakozása óta a Vaskupola számos, a Gázai övezet elleni harcban bizonyította értékét. Minden egyes üteg körülbelül 150 millió dollárba kerül, egy elfogórakéta pedig 50 000 dollárba.

Izrael azonban nem népszerűsítette rendszerét a piacon, mindössze két darabot adott el az amerikai hadseregnek 373 millió dollárért. Az amerikaiaknak vélhetően nem érdeke, hogy többet vásároljanak.

Megerősített hírek szerint Azerbajdzsán is vásárolt Iron Dome-ot. Több ország – Szingapúr, Kanada, Dél-Korea, India, Finnország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság – csak a radarkomponenst vásárolta meg.

Bár az Iron Dome-ot az izraeli védelmi minisztérium tervezte katonai vállalkozókkal együttműködve, lényegében az USA-val közös projekt lett. Izrael 800 millió sékelt (232 millió dollárt) fektetett be a fejlesztésébe, míg az amerikai kongresszus ennek négyszeresét biztosította.

Tehát a Vaskupolával való bármilyen tranzakcióhoz amerikai jóváhagyás szükséges.

A rakéták gyártása szintén közös projekt – a Rafael Advanced Defense Systems és az amerikai Raytheon vállalat között. A teljes fejlesztési költség 4 milliárd dollárt tett ki. Források szerint nagyon jók az esélyei a Romániával való megegyezésnek.

A Haaretznek adott interjújában Dincu nem kívánt a Vas Dome-ról beszélni, de elmondta, hogy országa megállapodást akar kötni Izraellel a biztonsági együttműködés fokozására.

“Számos területen javítani akarjuk az Izraellel folytatott katonai és biztonsági együttműködésünket” – mondta.

Az izraeli fegyvereladások Romániának a becslések szerint az elmúlt negyedszázadban meghaladták az 1 milliárd dollárt. A 60 éves szociáldemokrata Dîncu csaknem egy éve védelmi miniszter. Ez a második látogatása Izraelben, de az első a jelenlegi minőségében.

Románia már a kommunizmus 1989-es romániai bukása előtt, Nicolae Ceausescu diktátor és felesége, Elena kivégzésével különleges kapcsolatokat ápolt Izraellel a biztonsági és titkosszolgálati szférában. Ezek a kapcsolatok az elmúlt évtizedekben megerősödtek.

“Jelenleg nyolc beszerzési megállapodásunk van izraeli vállalatokkal, köztük az Elbit és a Rafael cégekkel” – mondta Dîncu.

E megállapodások eredményeképpen Romániában négy gyárat építettek, amelyekben összesen 800 alkalmazottat foglalkoztatnak, és amelyek drónok, lövegtornyok és elektronikai berendezések alkatrészeit gyártják. A kétoldalú kapcsolatok azt is eredményezték, hogy Románia beleegyezett abba, hogy az izraeli légierő Romániában gyakorolhasson, hogy szimulálhassa az Irán elleni csapásokat. Törökországban korábban is tartottak ilyen gyakorlatokat, amíg Recep Tayyip Erdogan elnök hirtelen le nem állította őket.

Dîncu szerint országa biztonsági együttműködési megállapodásokat akar aláírni, amelyek lehetővé teszik a közös izraeli és román katonai manővereket.

Az Elbit már korábban is korszerűsített orosz gyártmányú MiG-29-eseket, “de Románia a nyugati felszerelések iránt érdeklődik” – mondta Dîncu. A MiG-29-eseket körülbelül egy éven belül kivonják a forgalomból.

Az Egyesült Államok jóváhagyásával Románia 17 F-16-ost vásárolt Portugáliától és 32-t Norvégiától. Izrael is szívesen eladott volna neki néhányat, de Dîncu szerint erre nem kerül sor: Románia az amerikai gépek következő generációját, az F-35-öst akarja megvásárolni.

Románia mégis úgy tekint Izraelre, mint a nyugati technológia kapujára. Dîncu szerint az Elbit Systemsnek jó esélye van arra, hogy megnyerjen három, már folyamatban lévő pályázatot az elektronikus hadviselés, a radarok és a drónok projektjeire. Azt mondja, hogy kormánya fokozni kívánja az Izraellel való együttműködést, közös katonai manővereket célozva, valamint a Moszad és a Shin Bet hírszerző szolgálatok és a hasonló román szolgálatok közötti együttműködés javításával – amely szerinte már most is nagyon jó.

Jelenleg 5000 NATO-katona állomásozik Romániában. NATO-gépek járőröznek az Oroszországgal közös határokkal rendelkező Románia légterében [megjegyzés: Románia nem Oroszországgal, hanem Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal határos].

Romániában a legérzékenyebb kérdés az északkeleti háború.

Dîncu tisztázta, hogy Klaus Iohannis elnök azt mondta neki, hogy ne beszéljen Oroszország Ukrajna elleni háborújáról. Ennek ellenére a nyilvánosságra került információk azt mutatják, hogy Románia – Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal együtt – jelentős szerepet játszik az Ukrajnába irányuló fegyverszállításban.
Dîncu azonban tárgyalt a háborúról Benny Gantz védelmi miniszterrel.

Forrás: g4media.ro