13 civil szervezet tiltakozik az ellen a törvény ellen, amely arra kötelezi a románokat, hogy működjenek együtt a Román Hírszerző Szolgálattal

A román állam és törvényhozás a covidjárványnak álcázott, totalitarista kísérlet idején számos alkalommal bizonyította, hogy az állampolgárok felett gyakorolt hatalom követendő etalonjának a kínai, de talán még inkább az észak-koreai politikai berendezkedést tekinti.

Kedden 13 civil szervezet tett közzé tiltakozó szöveget a román hírszerző szolgálat szervezetéről és működéséről szóló törvénytervezet rendelkezései ellen, azzal az indokkal, hogy az új szabályok nagyobb hatáskört biztosítanak az SRI-nek, és büntetlenséget biztosítanak a hírszerző tiszteknek.

“Az állam gyors militarizálódása egy olyan miniszterelnök vezetésével, aki túl gyorsan haladt át az aktív tábornok kabátjából egy karrierpolitikus kabátjába, és egy olyan elnök parancsára, aki erkölcsileg egyre távolabb van a polgároktól, a demokráciától és a szabadságtól, olyan tendencia, amely mélyen aggaszt minket, és határozottan felszólítjuk az összes politikai pártot, hogy azonnal állítsák le az ilyen irányú folyamatokat.”
Olvasható a 13 civil szervezet közleményében, amelyet a stareademocrației.ro honlapján tettek közzé.

A civil szervezetek arra is rámutatnak, hogy ezt a törvényjavaslatot megelőzte a kormány és a parlament által elfogadott jogszabály, amely más területeken növelte a biztonsági szolgálatok hatáskörét: az elektronikus kommunikáció lehallgatása a hírközlési törvénykönyv révén (a CCR által részben alkotmányellenesnek nyilvánított törvény), az EU-n kívüli országokból származó külföldi befektetések szűrése, vagy a kormányzati felhőprojektben központi szerepet betöltő titkosszolgálatok, amelyek közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek minden forgalmi adathoz.

A G4 Media kedden azt írta, hogy a természetes és jogi személyek, valamint a hatóságok és intézmények kötelesek lesznek kérésre támogatást nyújtani az SRI-nek a működéséhez – derül ki a kormánykoalíció által megvitatás alatt álló, a SRI működéséről szóló törvénytervezetből. Ezek a kötelezettségek nem szerepelnek a SRI működéséről szóló, 1992 óta hatályos jelenlegi törvényben.

Teljes védelem az igazságszolgáltatással szemben

“Az egyik rendelkezés a büntetlenség az igazságszolgáltatás elől: a SRI személyzete ellen csak korlátozott számú, kifejezetten erre kijelölt ügyész vizsgálódhatna, és a SRI székhelyén csak az államfő beleegyezésével és a SRI igazgatójának tájékoztatásával lehetne házkutatást tartani.

Így az SRI személyzete de facto példátlan védelmet élvezne az igazságszolgáltatással szemben, és az SRI igazgatójának vagy akár az államfőnek a tudtával elkövetett cselekményeket soha nem lehetne kivizsgálni. A végső következmény az, hogy egy rosszindulatú elnök minden jogi felelősség nélkül felhasználhatná a SRI-t a saját hasznára” – állítják a nem kormányzati szervezetek.

Az SRI kötelező támogatása, botrányos

Az elnök nagyobb hatásköröket kapna, és a Parlamentet kizárnák a SRI igazgatójának elbocsátására irányuló eljárásból. Elfogadhatatlan, hogy korlátozzuk a Parlament hatáskörét a biztonsági szolgálatok ellenőrzésére, és az államfő és a SRI vezetője közötti egyre mélyülő szimbiózis csak növeli a hatalom és a büntetlenség kísértését.

“Egy másik felháborító rendelkezés az, hogy az SRI személyzete bárkit felkérhet, hogy segítsen törvényes feladatai és hatáskörei végrehajtásában, és ez a személy nemcsak a segítségnyújtásra, hanem a művelet titokban tartására is köteles. Ez a fajta rendelkezés messze túlmutat az állampolgári kötelezettségek körén, és a polgári szabadságjogok súlyos megsértését jelenti.”

Ugyanezen törvényjavaslat szerint a SRI a kommunikáció lehallgatása terén nemzeti hatósággá válna, így a jövőbeli Nemzeti Hírközlési Lehallgatási Központ a SRI-n belül működne. Az Alkotmánybíróság legalább két korábbi határozatában a SRI jelenlétét a büntetőeljárásban a lehallgatásért felelős hatóságként az Alkotmányon kívülinek nyilvánította” – áll a közleményben.

Pénz titokban, pénz feketén

Végül, de nem utolsósorban, az SRI jogot kapna arra, hogy saját vállalatokat (“a törvénynek megfelelően teljes egészében saját bevételeiből finanszírozott tevékenységeket lehet létrehozni”), sőt saját civil szervezeteket (“szakmai, szociális, kulturális, sport-, szabadidős vagy humanitárius jellegű egyesületek”) hozzon létre és irányítson, mindezt a nyilvánosságtól elzárva, és potenciálisan még az adóellenőrzés alól is kivonva, mivel a kiadásokra vonatkozó működési dokumentumokat évente, a költségvetési év végén szalaggal rögzítik és megsemmisítik. A pénzeszközök azonban származhatnak bármilyen “egyéb, jogilag meghatározott forrásból” is (szponzoráció, adományok, gazdasági tevékenységek).

Forrás: Presshub