A kizárólag a G4Media által bemutatott nemzetbiztonsági törvénycsomag feltárta a hírszerző szolgálatok valódi optikáját. Teljes mentességet, nagyobb hatalmat és nulla polgári ellenőrzést akarnak a műveleteik felett.
A jogalkotási csomagot övező bűnös csend, a koalíció kezében lévő forró krumpli valójában azt mondja meg nekünk, hogy mi legyen a helyes vita most: a szolgálatok jelenlegi diszkrecionális hatáskörének korlátozása, gyakorlatilag parlamenti ellenőrzés alá helyezése, a beépített cégek gyakorlatának megállítása.

A szolgálatok által írt tervezetek, ahogy azt Nicolae Ciuca miniszterelnök is tájékoztatott, visszaélésszerű rendelkezéseket tartalmaznak, sőt alkotmányelleneseket is. Dan Tăpălagă már említette őket, és arra figyelmeztetett, hogy ezek jelentik a legsúlyosabb támadást a törékeny romániai demokrácia ellen.

Abból a tagadhatatlan valóságból indulunk ki, hogy a biztonsági fenyegetések kifinomultabbá váltak, hogy a jelenlegi törvények 30 évesek, és modernizálni is kell őket.
Mint ilyen, a Parlamentnek új eszközöket és különleges hatásköröket kell adnia a hírszerző szolgálatoknak.

Az e tekintetben hozott jogszabály elkészülte után a törvényhozók kötelesek tenni a hírszerző szolgálatoknál az elmúlt évtizedekben talált túlkapások megszüntetése érdekében.

Az első téma a hírszerző szolgálatok jelenléte a gazdaságban. Fedett cégek, korábbi tisztek cégei, növekvő részvétel az állami tulajdonú vállalatokban – mindezt évek óta állítják az üzleti vállalkozások és a közigazgatás néhány alkalmazottja. Panaszkodnak a piacok torzulásairól és a tisztességes vállalkozók esélyegyenlőségének hiányáról, akik arra kényszerülnek, hogy versenyezzenek azokkal a cégekkel, amelyek védelmet és az információkhoz való jobb hozzáférést élveznek.

Miért van a titkosszolgálatoknak ilyen joguk? Milyen műveleteket alkalmaznak ezek a beépített cégek? A cégeket kizárólag műveletekben használták, vagy továbbra is működtek és termeltek nyereséget a szolgálat vagy néhány tisztviselő számára? Ezek olyan kérdések, amelyekre a civil társadalomnak és a politikai osztálynak nincs válasza. Ezért a Parlament kötelessége, hogy megoldásokat keressen a visszaélésekké vált kiváltság megfékezésére, vagy akár teljes megszüntetésére. A törvénycsomag azonban megerősíti jelenlétüket a gazdaságban. Ne felejtsük el, hogy az operatív alapok, azaz a szolgálatok által elköltött pénz kikerül minden ellenőrzés alól, a parlamenti képviselő vagy a Számvevőszék elől.

A második fő téma a szolgálatok demokratikus ellenőrzése. Az, ahogy ez az irányítás most működik, nevetséges. A parlamenti bizottságokat most a szolgálatok irányítják, nem pedig fordítva. Az új törvénycsomag szerint az SRI vezetőjének a Parlament előtt tartott hagyományos éves jelentése is választhatóvá vált. És a politikusok vigyázzban állva válaszolnak a szolgálatok kérdéseire, ami azt bizonyítja, hogy a minisztériumokban és a kormányban egyre több egyenruhás alkalmazott dolgozik.

Ezen változtatni kell. Sürgősen. A hírszerző szolgálatoknak vissza kell térniük a választott tisztviselők általi hatékony ellenőrzéséhez. Ehhez meg kell erősítenünk a jelenlegi jogszabályokat néhány egyértelmű rendelkezéssel: a szolgálatigazgatók éves jelentése a Parlament előtt, a jelentés azonnali közzététele, valamint a szakbizottságok előtti viták a társadalmat érintő nagy témákról. Ha példákat szeretne a helyes gyakorlatra, nézze meg a vitákat az Egyesült Államok Kongresszusában.

Harmadik témakör: a jogszabályban egyértelműen meg kell határozni a szolgálatvezetők megbízatásának időtartamát, valamint a helytelen gazdálkodás, antidemokratikus intézkedések vagy hatalommal való visszaélés esetén történő elbocsátás módját. A jelenlegi rendelkezések, valamint a szolgálatok javaslatai vagy nem egyértelműek, vagy egyenesen felháborítóak.

A negyedik sürgős kérdés a szolgálatok befolyásának korlátozása a politikában. Iohannis elnök mandátuma alatt a titkosszolgálatok példátlan befolyásra tettek szert a kormányban, a minisztériumokban és az állami tulajdonú vállalatokban. Több tucat cikkben részleteztem az állam kulcsfontosságú intézményeinek tetején lévő szolgálatokhoz közel álló emberek kinevezését. Megoldást kell találni arra, hogy korlátozzuk ezt a befolyást, amely torzítja az államot.

Alapvető fontosságú a szolgálatok demilitarizálása.
Románia az utolsók között van, ahol a szolgálatok alkalmazottai katonák. Miért van szükség erre a kommunista maradványra? Miért nem civilek ezek az állami alkalmazottak, miért csak katonai ügyészek nyomozhatnak utánuk? Természetesen kell, hogy legyenek kivételek, a fegyveres alakulatoknak, azoknak, akik a terrorellenes műveleteket végzik, ezeknek katonainak kell maradniuk a feladat hatékonysága érdekében.
Úgy gondolom, hogy egy demokratikus társadalomban normális, hogy ezek kivételével az egyéb alkalmazottak civilek, az ezzel a státusszal járó jogokkal és kötelezettségekkel.

Mélységesen helytelen, és bizonyítja az állam demokratikus működésének következetlenségét az a megközelítés, hogy a szolgálatok szándékosan maximalista törvénytervezeteket készítettek, hogy miről tárgyaljanak. Először is, a hatályos törvények szerint a szolgálatoknak nincs joguk jogalkotási kezdeményezésre. A törvénycsomag szerint szeretnék, de most teljesen másképp kellene kinéznie a folyamatnak: a kormány kezdeményezi a törvénycsomagot, természetesen a szolgálatok szakembereivel együttműködve.

Ezeket a vitákat már nem lehet elhalasztani. A G4Media és a civil társadalom által a biztonsági törvénytervezetben megjelölt bármilyen csúszás esete azt jelenti, hogy letérdelünk a hírszerző szolgálatok előtt, és veszélyeztetjük a demokratikus rendszereket. Románia azonban már nem engedhet meg magának túl sok hibát. A társadalom egyébként is közel áll a törésponthoz,  és elegünk van a demokratikus mechanizmusok eróziójából.

Ha már a demokratikus mechanizmusoknál tartunk: megjegyzem, hogy ezekről a törvénytervezetekről nincs vita. Kezdjük el egymással: a törvénytervezetek léteznek, azokat a szolgálatok írták – ahogy maga Nicolae Ciuca miniszterelnök is elmondta.
Felelős-e valaki a mélyen antidemokratikus tartalmukért?  Egy demokráciában azoknak, akik parafálták, elfogadták és elküldték ezeket a törvényjavaslatokat a politikusoknak, vállalniuk kell, hogy vagy megmagyarázzák, vagy visszavonják őket, beismerve, hogy súlyos hibát követtek el.

Forrás: G4media