Klaus Iohannis szerint Románia biztonsági kockázatai egyre nőnek. A hibrid támadások nem kizártak, és szinte az egész régió a Moszkvával való cinkosság és a NATO szükségessége között ingadozik.

Románia és a többi keleti állam hibrid, kiber- és információs kihívásoktól tart Oroszországtól – olvasható a B9-es csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.

A hibrid támadások bizonyos értelemben a legnehezebben kezelhetők, mivel nem biztos, hogy azonnal az Oroszország által kiváltott konfliktus részeként azonosítják őket, de súlyos és azonnali hatást gyakorolhatnak a lakosságra.
Oroszország valószínűleg nem fog álcázott csapatokat küldeni az észak-atlanti szövetség államaiba, ahogyan azt 2014-ben Ukrajnában tette, de Moszkva más eszközöket is bevethet, a volt Varsói Szerződés területén elterjedt ügynökei segítségével.
Az oroszok felhasználhatják az atomerőművekben bekövetkező baleseteket, a villamosenergia-elosztó rendszer meghibásodását, az ivóvízellátás megzavarását vagy más, a polgári lakosságot veszélyeztető szabotázsakciókat.

A B9 a volt kommunista NATO-tagállamok munkaformátuma: Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia. Azért B9 a neve, mert a csoport létrehozásáról a román és a lengyel elnök 2015-ös bukaresti találkozója után született döntés.

Forrás:Sabina Fati