Pakisztán pénzügyminisztere, Miftah Ismail szerint a gazdasági összeomlás szélén áll az ország.

A több mint 13,37 százalékos hivatalos inflációs rátával Pakisztán Ázsiában a 2. leggyorsabban növekvő rátával rendelkezik, így a kormány a külföldi adósságkötelezettségek enyhítését és IMF-mentőcsomagot kért. Az IMF-fel kötött hároméves megállapodás kezdete 2019-ben kezdődött, de Pakisztán szerint ez az eredetileg 6 milliárd USD-ről szóló megállapodás „elavult” a járvány és az új globális pénzügyi nyomás miatt. A pakisztáni kormány szerint legalább 36 milliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy talpon maradhasson az ország.

Pakisztánnak a következő pénzügyi évben több mint

21 milliárd USD értékű külföldi adósságot kell visszafizetnie.

Az ország emellett kiterjedt élelmiszer-inflációval és ellátási problémákkal küzd – ennek enyhítésére a kormány legalább 3 millió tonna búzát és 4 millió tonna étolajat próbál importálni.

Ilyen, amikor felkészületlenül ér a válság: Pakisztánban lekapcsolják az áramot

Az inflációval küzdő ország nem csak élelmiszerhiánnyal küzd – nemrégiben Pakisztán csökkentette a háztartások és az ipar áramellátását, mivel a pénzszűkében lévő ország nem engedheti meg magának, hogy a tengerentúlról szenet vagy földgázt vásároljon erőművei fűtésére.

Az üzemanyaghiány miatt április 13-ig mintegy 3500 megawattnyi energiakapacitás állt le – derült ki Miftah Ismail Twitter-bejegyzéséből.

A több mint 7000 megawatt Pakisztán teljes termelési kapacitásának csaknem egyötödét teszi ki – adta hírül korábban a Makronóm.

Ez egy újabb példa a globális infláció/stagfláció terjedésére. A Pakisztánhoz hasonló, már most is meggyengült gazdasági körülményekkel rendelkező nemzetek előjelzői annak, hogy mi történhet a gazdagabb első világbeli nemzetekben, ha a jelenlegi körülmények folytatódnak.

A pakisztáni instabilitás azért is különösen aggasztó, mivel Pakisztán egyike annak a kilenc országnak, amely (hivatalosan) nukleáris fegyverrel rendelkezik. A gazdasági instabilitással párhuzamosan növekszik a nép elégedetlensége és a felkelések esélye. A politikai elitek általában a háborút kínálják fel a közvélemény haragjának „levezetésére” – ellenkező esetben a polgári zavargások esélye napról napra nő – állítja a ZeroHedge.

Az biztos, hogy Pakisztán nem az egyetlen ország, amely ma ezekkel a feltételekkel szembesül. Azonban sok afrikai vagy dél-amerikai országgal ellentétben – ahol az inflációs összeomlás hatásai csak belföldi problémákat szülnek –

egy pakisztáni összeomlásnak nemzetközi következményei lehetnek.

Kritikusok szerint mivel egyre több ország szembesül az inflációval/stagflációval járó hanyatlással, nem összeesküvésszerű azt feltételezni, hogy ebből többek között az IMF is nagy hasznot húzhat, mivel egyre több nemzet válik az IMF adósává.

Forrás: Mandiner