Második és harmadik, végleges olvasatban is megszavazta kedden az orosz parlament azt törvényjavaslat-csomagot, amely felhatalmazza az orosz hatóságokat az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéletei végrehajtásának mellőzésére.

Az elfogadott módosítások értelmében a 2022. március 15. – Oroszországnak az Európa Tanácsból történt kilépése – után hozott EJEB-ítéleteket nem fogják végrehajtani. Emellett a bíróság ítéletei alapján a kártérítés kifizetése kizárólag rubelben és kizárólag orosz bankszámlákra történik majd.

Az új szabályok értelmében az EJEB ítéletei többé nem szolgálnak majd alapul az orosz bíróságok által hozott határozatok felülvizsgálatára. Létrejön egy kompenzációs mechanizmus, amely kiterjeszti a jogerőre emelkedett bírósági ítéletek hatályon kívül helyezésének indokait, és lehetővé teszi a büntetőeljárás új, vagy újonnan feltárt körülmények miatti újbóli megindítását is.

“Az Emberi Jogok Európai Bírósága a nyugati politikusok kezében az országunk elleni politikai harc eszközévé vált. Néhány döntése közvetlenül ellentmondott az Oroszországi Föderáció alkotmányának, értékeinknek és hagyományainknak” – mondta Vjacseszlav Vologyin házelnök.

Példaként hozta fel, hogy az EJEB az azonos neműek házasságának elismerését követelte Oroszországtól. Hangsúlyozta, hogy az orosz bíróságok határozatai elsőbbséget élveznek az EJEB határozataival szemben.

A ház kedden első olvasatban elfogadta a külföldi befolyás alatt álló személyek tevékenységének ellenőrzéséről szóló szövetségi törvénytervezetet is, amely összefoglalja a külföldi ügynökökre vonatkozó eddigi jogszabályokat és új normákat is javasol.

A kezdeményezés értelmében külföldi ügynöknek minősül majd az a személy, aki támogatást kapott, vagy más formában áll külföldi befolyás alatt, és politikai tevékenységet folytat, célzottan gyűjt katonai és műszaki információt Oroszországban, vagy korlátlan számú személynek szánt üzeneteket és anyagokat terjeszt.

A törvénytervezet szerint külföldi ügynökként határozhatók meg orosz vagy külföldi jogi személyek, jogi személyiség nélkül működő közhasznú egyesületek, jogi személyiség nélküli külföldi szervezetek és magánszemélyek, az állampolgárságuktól vagy annak hiányától függetlenül. Ugyanakkor az orosz állami hatóságok, a politikai pártok, az állami vállalatok és a vallási egyesületek nem lesznek külföldi ügynöknek elismerhetők.

A külföldi befolyás alatt egy külföldi forrás által egy személynek nyújtott támogatás vagy rá gyakorolt befolyás lesz értendő, beleértve a kényszerítést, meggyőzést és egyéb eszközöket. A külföldi forrásból történő támogatáson pénzbeli vagy egyéb vagyoni támogatás, valamint szervezési, módszertani, tudományos és technikai segítségnyújtás lesz értendő.

A tervezet külföldi forrásnak nevezi a külföldi államokat és közhatóságaikat, nemzetközi és külföldi szervezeteket, a külföldi állampolgárokat és hontalan személyeket, valamint azokat az orosz állampolgárokat és jogi személyeket is, akik vagy amelyek ilyen forrásoktól és meghatalmazottjaiktól pénzeszközöket kapnak, vagy közvetítőként járnak el az anyagi támogatás átvételekor.

A dokumentum előirányozza, hogy a külföldi ügynökökről vezetett, jelenlegi négy nyilvántartást egybe vonják össze, valamint meghatározza a nyilvántartásba felvétel és az onnan kikerülés eljárását. A lajstrom a külföldi ügynökre vonatkozó információkon kívül tartalmazná a minősítés indokait, valamint a külföldi ügynökkel kapcsolatban álló személyek adatait is.

A külföldi ügynökként számon tartott személyek kikerülhetnek a nyilvántartásból, ha a vonatkozó kérelem benyújtását megelőző évben nem kaptak anyagi vagy egyéb támogatást külföldi forrásból. Az igazságügyi minisztérium a soron kívüli ellenőrzés nyomán rövidebb idő után is hozhat törlési határozatot, ha a támogatás megszűnik, vagy azt visszautasítják.

Az igazságügyi tárca jogszabálysértés esetén kérheti majd az orosz távközlési felügyeleti hatóságtól, a Roszkomnadzortól a külföldi ügynök honlapjához történő hozzáférés korlátozását. A kezdeményezés értelmében a külföldi ügynökök számára megtiltanák a kiskorúak oktatását és nevelését Oroszországban, valamint hogy gyermekeknek és serdülőknek szánt információs termékeket állítsanak elő. Tiltanák továbbá a nyilvános rendezvények szervezésének vagy megtartásának anyagi támogatását is. Az érintetteket kizárnák az állami pénzügyi támogatásból és ösztöndíjakból, megtiltanák számukra az ország védelme és biztonsága szempontjából fontos stratégiai jelentőségű ágazatokba – például a hadi- és űriparba, vagy a bányászatba – történő befektetést.

A tervezet értelmében a jogszabály megsértése közigazgatási, büntetőjogi és egyéb felelősségre vonást vonna maga után.

Az orosz belügyminisztérium egyébként kedden körözési listára tette Dmitrij Gluhovszkij írót, az orosz fegyveres erők lejáratása címén. Egy moszkvai bíróság a távollétében korábban elrendelte a 43 éves, a Metro-regényekkel világhírnevet szerzett író letartóztatását. Gluhovszkij nyílt források szerint orosz és izraeli állampolgársággal, valamint németországi és spanyolországi lakhatási engedéllyel rendelkezik.

(MTI)