A ma élő magyarok ősei több ezer éve folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencében – erre világított rá egy nemrégiben közölt kutatás, ami új módszerrel vizsgálta a térség ma és egykor élt népeinek genetikáját.

A kutatómunka során egy olyan új adatbázist hoztak létre, ami 172 ősi és ma élő populáció 16 000 mitokondriális genomjának adatait tartalmazza. Ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencia segítségével térképezték fel.

A számítógépes intelligenciát alapul vevő populációgenetikai módszer újszerűen tudja kimutatni a egykor élt, illetve mai népességek származását és rokonsági kapcsolatait. Ehhez az apai, illetve anyai öröklődésű haplocsoportok eloszlásának ismerete szükséges. Az algoritmus önállóan tudja csoportosítani a hasonló eloszlást mutató populációkat, majd képes kiszámítani az eloszlás középpontját.

A KAPOTT EREDMÉNNYEL VISZONYLAG PONTOSAN AZONOSÍTHATÓK AZOK AZ ŐSI POPULÁCIÓK, AMELYEK KEVEREDÉSÉBŐL A MAI NÉPESSÉG KIALAKULT.

A technikával az egykori keveredések forrásai mellett a keveredés arányai is meghatározhatók.

Az alkalmazott módszerről részletesen a Molecular Genetics and Genomics című szaklapban lehet olvasni. A szerzők a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének munkatársai.

Mire jutott a vizsgálat?

A módszerrel megvizsgálták a Kárpát-medence egykori és mai népességeit is, és azt találták, hogy

A MAI NÉPESSÉG TÚLNYOMÓ RÉSZE EGY RÉZKORI (KR. E. 4500-KR. E. 2800), ILLETVE BROZNKORI (KR.E. 2800-KR.E. 700) ALAPPOPULÁCIÓBÓL EREDEZTETHETŐ.

A keleti sztyeppékről érkező bevándorlók csak kisebb genetikai nyomot hagytak a 10-11. századi népességen.

A kapott eredmény megerősíti annak a korábbi kutatásnak a megállapítását, amely szerint

A 10-11. SZÁZADI KÖZNEMESEK TÚLNYOMÓ RÉSZE A KÁRPÁT-MEDENCE HELYI LAKOSSÁGÁBÓL KERÜLT KI, ÉS TERMÉSZETES MÓDON KEVEREDETT A KELETRŐL ÉRKEZŐ CSOPORTOKKAL, KÖZTÜK A HONFOGLALÓ TÖRZSEKKEL.

Dallamok és genetika kapcsolata

A magyar kutatók által alkalmazott módszer a genetikai öröklődés követésén kívül a népzenei dallamok rokonsági kapcsolatainak megismerésére is alkalmas. Ehhez a jellegzetes dallam- és ritmusszerkezetet vizsgálja.

Mivel a jellegzetes zenei motívumok terjedése a korábbi népességmozgások következménye, az eljárás a népzenei és genetikai párhuzamok kimutatására is alkalmazható.