Egy figyelemreméltó, felettébb rendhagyó, érdekes írásra bukkantam a román, Curierul de Ramnic című folyóirtaban. Ajánlom mindenki figyelmébe Silviu Popescu gondolatait!
_________________________________________________________________________
A “Ditró-ügy” után mindenféle karikatúrák és “viccek” jelentek meg a virtuális térben, amelyek a “nevessünk / gúnyolódjunk a magyarokon!” ciklusba sorolhatók, a románok román állampolgárságú magyarokkal szembeni ellenérzéseinek megnyilvánulása részeként.
Kétségtelen, hogy a “kölcsönösség” is érvényes, sőt, az ottani idegengyűlölet és rasszizmus, amit maga a falusi pap (Isten embere?) is gerjesztett, de a romániai magyarság sok más előzménye is erről tanúskodik!
Természetesen ez a fajta megnyilvánulás a mi nemzetünkre jellemző, “a bajon gúnyolódni”, “nevetni a törött edényen”, “meglátni a szálkát más szemében, de nem a gerendát a sajátjában”, “ég az ország, az öregasszony meg fésülködik”, “a kecske rühes, de a farkát felfelé tartja” és más ilyen “nemzeti” bölcsességgel, de amiből egyáltalán nem tanulunk semmit, lévén az eredeténél kellene kezdeni.
Egyébként a tény bebizonyosodott: mi, románok semmit sem tanultunk a történelemből, arra vagyunk ítélve, hogy újra és újra megismételjük azt…
Visszatérve a “Ditrău ügyhöz”. Nem vesszük észre, hogy mennyire komoly a helyzet.
Melyek Románia legszegényebb megyéi?
Válasz: Hargita és Kovászna, amelyek többségi magyar lakossággal rendelkeznek, és amelyek hamarosan teljesen “kiürülnek” a román lakosságtól, “köszönhetően” kizárólag a romániai és magyarországi magyar politikusok, de a román politikusok magatartásának is.
Nem az ottani magyar lakosság a hibás, hogy leigázzák és megtanítják gyűlölni mindent, ami idegen vagy más fajú, mindenekelőtt a románokat. Nem az ottani magyar lakosság a hibás, akik úgy élnek, hogy nem ismerik annak az országnak a hivatalos nyelvét, ahol születtek, és ilyen deviáns, fasiszta magatartást tanúsítanak, hanem a politikusok, akiknek a többsége kicsapongásukban és aljasságukban egy pillanatig sem gondolnak a népre, hanem csak a személyes és pártérdekeikre.
Bevallom – a “Ditró ügy” számomra csak ürügy arra, hogy feltárjak néhány kevéssé ismert vagy akár ismeretlen igazságot, és hogy kiigazítsak néhány román történetírói mítoszt a magyarokról és Magyarországról.
- A magyar történelem fontos pillanatai:
896 – Árpád vezetésével a magyar törzsek egyesültek, letelepedtek a Pannon-síkságon, majd a szomszédos területeken is. Ő az Árpád-dinasztia, a legrégebbi magyar dinasztia alapítója.
1000 – Istvánt királlyá koronázzák, ezzel megalapítva a magyar királyságot. Az eseményt Esztergomban tartották, István koronát kapott II. Szilveszter pápától. Halála után kanonizálták, ma Szent István néven ismerik.
1241-1242 : A mongol invázió megtörténik. Magyarországot a Batu Khan vezette tatár és mongol hordák pusztították el. A legfájdalmasabb vereség a Muhi mellett történt. Az eseményeket követően IV. Béla király elrendelte több erődített kővár építését, hogy megvédje magát egy új mongol invázió esetén.
1301 – Véget ér az Árpád-dinasztia uralkodása. Anjou Károly Róbert trónra lépéséig (1308) a Magyar Királyságban létrejött az “interregnum”, vagyis az egyik király halála és a másik trónra kerülése közötti időszak, amikor az ország gyakorlatilag gazdátlan volt (1301-1308).
1330: Magyarország elveszíti az irányítást Havasalföld felett a “posadai csata” után, amelyet Anjou-i Carol Robert veszített el az I. Basarabával való összecsapásban, és amely az ortodox vallás elfogadásával Wallachia alapítójaként szenteli fel az utóbbit.
1342-1382: I. Lajos magyar király uralkodása. Annektálta a dalmáciai királyságot, és megalapította az első magyar egyetemet Pécsett.
1359: Magyarország elveszíti az irányítást Moldva felett.
1456 – Az erdélyi nemes, Hunyadi János által vezetett magyar hadsereg belgrádi ostromban legyőzi az Oszmán Birodalmat.
1458–1490: Mátyás király uralkodik. Magyarország virágzó időszakot élt át, csatlakozott a nyugati országok soraihoz.
1526 – Mohács-i csata. Ebben a csatában a Magyar Királyság erőit Tomori Pál érsek és II. Lajos király (20 éves) vezetésével legyőzték az Oszmán Birodalom számszerűen felsőbbrendű erői, amelyeket Szulejmán szultán, a Csodálatos Szultán vezetett. Az oszmánok győzelme azt eredményezte, hogy Magyarország 150 évig megosztott volt. 150 év az Oszmán Birodalom és az ausztriai Habsburg-ház között. Az Oszmán Birodalom elismeri az Erdélyi Hercegség autonómiáját.
1541 – A Habsburgok hódítás szándékával ostromolják Budát, de az oszmánok ellentámadásba lendülnek azzal, hogy elutasítják őket. Közép-Magyarország oszmán tartománnyá válik, nyugati része a Habsburg Birodalom része, Erdély pedig egy ideig független fejedelemség marad.
1686-1687: Ausztria és a körülötte alakult keresztény szövetség felszabadítja az Oszmán Birodalom által elfoglalt középkori magyar királyság központját. A magyarok visszaszerzik Budát. I. Lipót Habsburg császár nemsokára száműzte véglegesen törököket Magyarországról.
1703-1711: Erdély fejedelme, II. Rákóczi Ferenc lázadást vezetett a Habsburg uralom ellen. Sikerült megnyernie néhány csatát, de mivel a franciaországi megígért segítség nem jött, végül vereséget szenvedett.
1848 – Pesten kitört a forradalom, és a Habsburg császárt leváltották. Egy évvel később az orosz hadsereg segítségével a forradalmat elfojtották.
1867: Az osztrák-magyar dualizmus megalapítása. Magyarország a Habsburg Birodalom autonóm részévé vált, átnevezték Osztrák-Magyar Monarchiának.
1873: A pesti egyesülésből Buda és Pest megalakult Magyarország jelenlegi fővárosa, Budapest.
1918 – Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesik az I. világháború után. Kihirdetik a Magyar Köztársaságot.
1919: A kommunisták átveszik a hatalmat, és Kun Béla vezetésével kikiáltják a Szovjet Magyar Államot.
1920 – A trianoni szerződés következtében Magyarország területének kétharmadát elveszíti.
1938 – Magyarország visszaszerzi Dél-Szlovákiát és Észak-Erdélyt.
1939 – Magyarország aláírja a náci Németország és az imperialista Japán által kezdeményezett AntiComintern paktumot a Harmadik Kommunista Internacionálé ellen.
1941 – Magyarország háborúba lép a németekkel. A Szovjetunióval vívott csatában a magyar hadsereg nagy része megsemmisült. Magyarország hadat üzen Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak.
1944: A magyar zsidókat és cigányokat táborokba deportálják. A fasiszták átveszik a kormányt.
1945 – A Vörös Hadsereg felszabadítja Magyarországot a fasiszta uralom alól, és hatalmon marad.
1947-1948: A kommunisták egyre inkább megszilárdítják hatalmukat.
1949: Az új alkotmány Magyarországot a munkavállalók országává teszi. Az ipart államosítják, a mezőgazdaságot kollektivizálják, és a rendőrség visszaél a hatalmával.
1956: Magyar forradalom. Hatalomra kerül egy új reformokat végrehajtó kormány, Nagy Imre vezetésével. Bejelenti, hogy a magyar állam kilép a Varsói Szerződésből. A felkelést legyőzik a szovjetek, akik Kádár Jánost juttatják hatalomra, Nagy pedig a jugoszláv nagykövetségen keres menedéket.
1958 – Nagy Imre-t hazaárulásért kivégzik.
1960: Megkezdődik az életszínvonal emelése.
1988 – Kádár Jánost Grósz Károly váltja fel.
1989: A peresztrojka-reformok politikáját követve a kommunista rendszer összeomlott Kelet-Európa minden országában.
1999 – Magyarország csatlakozik a NATO-hoz.
2004 – Magyarország az Európai Unió tagállamává válik.
2006: Erőszakos események árnyékolják be az 1956-os forradalom 50. évfordulóját.
2011: Magyarország elfogadja az új alkotmányt.
Mit kell megjegyezni Magyarországról (Romániához képest):
Európa egyik legkorábbi állama (Árpádok, 896), amely Franciaország és Németország előtt létezett. István magyar királysága (1000-ben) Erdélyt is magába foglalta (lásd a térképen a X területet).
Ezért a román történészek azon állítása, hogy Nagy-Magyarország soha nem létezett, teljesen hamis. A letelepedés (kitelepítés) békésen zajlott, bár ekkorra a magyarok már rendszeresen portyáztak egész Európában. Nincs olyan csata, amelyben a magyarok meghódították volna Erdélyt, itt is békésen éltek együtt a románokkal, ahogyan sok más törzzsel is tették ezt szerte Magyarországon.
Ugyanakkor a későbbi román területek – Waláchia és Moldva – lakossága a magyar király hűbérese volt. Igaz, hogy Nagy-Magyarország 1526-ban megszűnt, de az Erdélyi Fejedelemség a törökök Magyarországról való kiűzése (1687) után is magyar fennhatóság alatt maradt.
Alig néhány évvel a letelepedésük után tehát a keletről Európába érkezett nomád magyaroknak, “lóhússal a nyereg alatt” – ahogyan mi szeretjük gúnyolni őket – királyságuk és királyuk volt!
Mi, akik azt állítjuk, hogy “a világ és a föld kezdete óta” ezeken a helyeken vagyunk, mit őriztünk meg itt?
Sőt, a magyar krónikák nélkül soha nem tudtunk volna meg sem Gelu, Glad, Menumorut, Szeneslaus és János, sem Farcaș, sem Tihomir (Tathamer) és fia, I. Basarab, a “Posada” győzteséről.
Magyarország az első ország a szovjet-kommunista blokkban, amely megnyitotta kapuit a Nyugat előtt.
1367 óta van egyeteme (a pécsi egyetem), míg az első egyetem nálunk csak 1860-ban, Iaşi-ban jelent meg. Ma 20 egyetemmel és 80 középiskolával rendelkezik.
Magyarországon a lakosság jövedelmének 28-30%-át veszi el az állam, de a GDP 4,5%-át fekteti be az oktatásba, az írástudatlansági ráta pedig kevesebb, mint 0,1%.
Összehasonlításképpen: Románia kevesebb mint feleannyit fektet be az oktatásba, mint Magyarország.
Magyarország 13 Nobel-díjast adott a világnak a béke kivételével minden területen.
Magyarország a világon a 6. helyen áll az olimpiai érmek számát tekintve, megelőzve az Egyesült Államokat (több mint 20-szor nagyobb lakossággal), Oroszországot (20-szor nagyobb területtel), az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Olaszországot. Minden olimpián, amelyen részt vett, érmet nyert, és az egy főre jutó olimpiai aranyérmek számát tekintve a világ élvonalába tartozik.
Magyarország a tudomány és a találmányok terén is élen jár. Íme néhány példa: Szent Györgyi Albert (a C- és B6-vitamin izolálása és a P-vitamin felfedezése); Dénes Gábor (holográfia); Bródy Imre (kriptonizzó); Rubik Ernő (Rubik-kocka); Irinyi János (a néma, robbanásmentes gyufa); Biro László (a toll); Edward Teller (hidrogénbomba-elmélet); John Kemény és John Kemeny és Thomas Kurtz (alapvető programozási nyelv).
Magyar hírességek: I. Adolph Zukor – a Paramount Pictures stúdió alapítója és a világ első játékfilmjének – “A zendai fogoly” – producere;
II. Fried Vilmos (németül Wilhelm Fuchs), alias William Fox – a Fox Studios alapítója;
III. Lugosy Béla – színész (első Drakula); IV. Johnny Weissmüller – színész (Tarzan);
V. Harry Houdini – nagy illuzionista;
VI-VIII. Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán – zeneszerzők, zenészek;
IX. Iudit Polgar – a világ legnagyobb sakkozója. 15 éves korában “sakknagymester” lett. Két olimpiai aranyérem birtokosa. Ő az első nő a világon, aki közvetlenül is részt vett a férfi sakkozók világbajnokságán, ahol az azerbajdzsáni sakkozóval, Shahriar Mamediarovval az első helyen végzett, pontozással legyőzve a világbajnoki viktor Veszelin Topalovot. 1993-ban Anatolij Karpovot, 2002-ben pedig Garri Kaszparovot győzte le! 2003 elején túllépte a 2700 pontos ELO-pontszámot, és megkapta a “sakk szupernagymester” címet. 2010 novemberében Polgár Judit megnyerte a mexikóvárosi villámsakk-tornát, legyőzve Vaszil Ivacsicsot, majd a döntőben Veszelin Topalovot;
X. Soros György – zsidó multimilliárdos, igazi neve Schwartz György. Kizárólag pénzügyi spekulációval gazdagodott meg, nem pedig vállalkozóként. Gyermekként kereszténynek adta ki magát, és a Kiss Sándor nevet vette fel, hogy a náci terror elől meneküljön. Nagy emberbarát és a világ leggazdagabb eszperantó beszélője, aki 17 éves korában sajátította el a nyelvet, hogy 1947-ben részt vehessen egy nemzetközi eszperantó konferencián Svájcban, ahonnan az Egyesült Államokba menekült. Magyarországon rossz híre van, sőt, kormányzati szinten mindenféle okkult manőverekkel vádolják, amelyek az Új Világrend megkérdőjelezhető finanszírozásán keresztül az Új Világrend létrehozására irányulnak. Az általa finanszírozott budapesti egyetemet az Orbán-kormány betiltotta, és kitiltotta Magyarországról.
Magyarország a világon az Egyesült Királyság után a második ország, amely földalatti vasúttal rendelkezik (1896).
Magyarország volt a világ első hivatalos bortermelő szőlőterülete. XIV. Lajos mondta: “A Tokaji Aszú a királyok bora és a borok királya”. 1737-ben királyi rendelettel Tokajt “nemzeti területté” nyilvánították, és 1772-ben itt vezették be az első szőlőosztályozási rendszert. Ma Magyarországon 22 borvidék van.
Magyarország az az ország, ahol a híres mangalica sertésfajtát (“a sertések Frankensteinje”) a 9. században hízott sertések és vaddisznók keresztezésével hozták létre.
A budapesti Parlament épülete a világ harmadik legnagyobb ilyen jellegű épülete a londoni Westminster Apátság és a bukaresti Népház után. Ez 1896-ra nyúlik vissza, a “Honfoglalás” ezeréves évfordulójára. 40 kg aranyat tartalmaz, közel 700 szobával, 20 km lépcsővel és pontosan 96 méteres magassággal rendelkezik (1896 óta), amit a törvény szerint egyetlen más épület sem haladhat meg Magyarországon. 2007-ben 6 400 pár csókolózott egyszerre a Parlament előtt – ez világrekord.
Budapest Európa, sőt a világ egyik legszebb városa, és a Magyarországon évente átutazó több mint 20 millió turista által leglátogatottabb hely.
A világon itt található a legtöbb termálforrás – több mint 1400, amelyek közül 400 gyógyfürdő és úszómedence. Budapest alatt található Európa legnagyobb földalatti termáltava és a világ legnagyobb geotermikus barlangja. Budapesten található Európa legnagyobb zsinagógája és New York után a világ második legnagyobb zsinagógája (több mint 3000 ember befogadására alkalmas).
A Balaton, Magyarország “tengere”, Közép-Európa legnagyobb, 80 km hosszú és 14 km széles, vízfelülete 640 négyzetkilométer. Partjain számos turisztikai és egyezményes létesítmény található.
A magyarok egyharmada Magyarország határain kívül él, a legtöbben Romániában.
Ránk, románokra utalva csak három dolgot mondok:
Amikor Románia belépett az első világháborúba, az Antant mellett és a Központi Hatalmak ellen, Miron Cristea, Caransebeș akkori ortodox püspöke a következőket nyilatkozta a korabeli sajtóban: “Főpapi mankómmal szétzúzom az első román katona koponyáját, aki átlépi a határt”!
Ugyanez a Miron Cristea írta alá a többi erdélyi román ortodox püspökkel együtt a 2602. számú körlevelet, amelyben “báránybőrbe öltözött, Júdás ígéreteitől megrészegült farkasoknak”, illetve “román testvérgyilkosoknak” nevezték az Erdélybe bevonuló óhaza csapatait.
Ő lett Románia pátriárkája és miniszterelnöke! Ez a román módi!
El tudják hinni, hogy még az első világháborúban is voltak árulók a román hadsereg főtisztjeinek soraiban?
C. V. Tudor, akit sohasem kedveltem, egyszer nagy igazságot mondott: “Az árulás rostja a római nép testi alkatának része: a románok minden nagy vezetője árulásban pusztult el”! N. B.
1989 decembere után megrongálták David Praporgescu tábornok képét a câineni (Vâlcea) kereszt emlékművén, mert… “a tábornok hátba lőtte a román katonákat” – ez a gondolat sajnos sok lovári fejében jól rögzült, valószínűleg azért, mert gyáva és gyáva katonák voltak, akik megpróbáltak lemondani a kötelességükről, és akiket a hadbíróság amúgy is halálra ítélt volna. Ez teljes ellentétben áll azzal a több ezer román katonával, akik vérüket ontották Nagy-Románia megvalósításáért.
Hány román tudja, hogy ha Erdély ma Romániához tartozik, az talán az emberiség történetének legnagyobb bűnözőjének, Iosif Visszarionovics Sztálinnak köszönhető? De Baszarábiát és Észak-Bukovinát is elfoglalta, ami Nagy Stefan Moldvájának majdnem kétharmadát jelenti.
Aki eddig olvasva azt gondolja, hogy idealizálom a magyarokat, hogy “nemzet- és hazaáruló” vagyok, az sajnos téved!
Nekik és nekünk is megvannak a sajátos “bűneink”, amelyek pontosan abból erednek, hogy mindkét oldal idealizálja a saját történelmét, sőt, masszívan értelmezi azt a történelmi valótlanság jegyében.
Ismétlem: azzal, hogy ragaszkodunk néhány durva történelmi valótlansághoz, mi és ők csak a kölcsönös ellenszenvet, ha nem a nemzetek közötti gyűlöletet tápláljuk, amely csak árthat mindannyiunknak! Ismerjétek fel, hogy mekkora ostobaságokat mondunk, teszünk és gondolunk.
Igen, semmit sem tanultunk a történelemből, és arra vagyunk ítélve, hogy újra és újra megismételjük! És ez azért van, mert hazudunk és hazudunk magunknak! Mi és ők!
Légy az első, aki hozzászól.