Megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a soron kívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően, kedd hajnalban. A találkozó zárónyilatkozata szerint a csővezetéken szállított nyersolajra a tilalom egyelőre nem terjed ki.

Charles Michel tájékoztatása szerint az olajembargó azonnal vonatkozik az Oroszországból származó olajimport több mint kétharmadára. Az orosz olaj kivitelének tilalma “hatalmas finanszírozási forrást vág el” Moszkva hadigépezetétől – húzta alá.

A tanácsi elnök arról is tájékoztatott, hogy az Európai Unió új szankciós csomagja “más kemény intézkedéseket is tartalmaz”, köztük azokat, amelyekkel a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját kizárják a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós szolgáltatásának betiltásáról rendelkeznek, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket a megszorító intézkedések hatálya alá vonják.

Charles Michel üzenetében – Vlagyimir Putyin orosz elnököt megszólítva – azt írta: nem a szankciók, hanem az Ukrajna elleni orosz háború akadályozza az élelmiszerek szállítását, veszélyeztetve ezzel az élelmiszer-biztonságot. Több mint 20 millió tonna gabona vesztegel Ukrajnában Oroszország aknái és háborúja miatt – emelte ki. “Meg kell állítanunk a háborút, és helyre kell állítanunk a globális élelmiszer-ellátási láncokat” – fogalmazott az európai tanácsi elnök, és felszólította a Kremlt arra is, hogy hagyjon fel a hírek hamisításával.

Michel kijelentette azt is: az Európai Tanács, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) továbbra is segíti Ukrajnát azonnali likviditási szükségleteinek kielégítésében. A tanács továbbá készen áll arra, hogy 9 milliárd eurós támogatást nyújtson Kijevnek. “Erős és konkrét támogatást jelent ez Ukrajna újjáépítéséhez” – tette hozzá.

A tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján Charles Michel “figyelemre méltó eredménynek” nevezte a megállapodást, és azt mondta: fontos, hogy az EU megmutassa, képes a határozottságra, és meg tudja védeni érdekeit.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte: nagyon fontos az energiaellátás biztonsága és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett a Kreml szankcionálása. Hangsúlyozta: “az energiaágazatot érintő szankciók kérdése érzékeny téma, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy megszüntessük függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól”. Hozzátette: a tanács figyelembe vette a tengerparttal nem rendelkező országok helyzetét.

A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban azt írták: megállapodtak abban, hogy a hatodik uniós szankciócsomag kiterjed az Oroszországból az EU-ba szállított kőolajtermékekre, átmeneti kivétellel a csővezetéken szállított nyersolajra. Hozzátették, hogy ezen a szinten is a lehető leghamarabb visszatérnek az átmeneti kivétel kérdéséhez. Kiemelték továbbá, hogy az olajszállítás hirtelen megszakadásának esetére, az ellátás biztonságának érdekében vészhelyzeti intézkedésekről is megállapodtak.

Az állam-, illetve kormányfők felszólították a megállapodás konkrét intézkedésekbe öntésére hivatott Tanácsot: véglegesítse és haladéktalanul fogadja el a szükséges intézkedéseket, hogy biztosított legyen az uniós egységes piac működése, a tisztességes verseny, a tagállamok közötti szolidaritás, és egyenlő versenyfeltételek maradjanak a tagállamok között az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetése tekintetében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a megállapodást, és közölte: a megszorító intézkedések az év végére az Oroszországból az Európai Unióba irányuló olajkereskedelmet mintegy 90 százalékkal fogják csökkenteni.

Sajtótájékoztatóján az uniós bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó – elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező – mintegy 10 százalékról is hamarosan megegyezés születik a tagállamok egyetértésével.

Ursula von der Leyen úgy vélte, hogy a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra érkező orosz olaj pótolható a Horvátországból tengeri úton érkező Adria olajvezeték kapacitásának növelésével. A kapacitásnöveléshez szerinte mintegy 45-60 napra lehet szükség, valamint “némi beruházásra”, köztük a magyar olajfinomítók átalakítására a más minőségű olaj feldolgozására. Elmondása szerint Magyarországnak elegendő ideje lesz arra, hogy a más forrásból származó olaj felhasználására álljon át.

Alexander De Croo belga kormányfő a tanácskozásról távozva megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia számára a vészhelyzeti intézkedés bevezetésének lehetősége is fennáll: ha ugyanis külső okok miatt csökkenne az olajellátásuk, akkor más forrásokon keresztül biztosíthatják azt.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás nélkül “nehéz lenne hatékony fellépésről beszélni a putyini hadigépezet ellen”.

Orbán: megvédtük a rezsicsökkentést

Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfő éjjel Brüsszelben, az európai uniós csúcstalálkozó első napját követően.

“Van elég bajunk enélkül is. Egekben vannak az energiaárak, magas az infláció, és a szankciók miatt egész Európa egy világgazdasági válság szélén táncol. Ilyen körülmények között kibírhatatlan lett volna számunkra, ha drágább olajjal kell működtetnünk a magyar gazdaságot. Ez felért volna egy atombombával. De ezt sikerült elkerülni” – hangoztatta a kormányfő.

Kijelentette: “Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat. A családok ma este nyugodtan aludhatnak, a leghajmeresztőbb ötletet sikerült kivédeni” – tette hozzá Orbán Viktor.

EU-s vezetők kommentárjai:

A lett miniszterelnök Twitteren kommentálta a híreket, miszerint jelentős előrelépés történt annak meggátolásában, hogy Oroszország tovább tudja finanszírozni a brutális háborút, de hozzátette, hogy nem szabad itt megállni, és folytatni kell a nyomásgyakorlást.

A finn Európa-ügyi miniszter a Politicónak elmondta, hogy a megállapodás létfontosságú volt, és megjegyezte, hogy, bár nem tökéletes, de nagy lépés annak irányába, hogy megszüntessék a függőséget az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A munka folytatódik – tette hozzá.

Alexander De Croo belga miniszterelnök szerint az orosz olajra vonatkozó embargó volt az energiával kapcsolatos szankciók első célja. Egyes országok azt remélték, hogy az olajtilalomról szóló megállapodás után az orosz gázra is csapást fognak mérni, de a belga vezető szerint olyan szankciók kellenek, amelynek jobban kell fájniuk Oroszországnak, mint az Európai Uniónak. Hozzátette, hogy most arra kell összpontosítani, hogy átültessék a gyakorlatba a szankciókat, amelyek valószínűleg sokáig érvényben lesznek. A belga miniszterelnök részletesen beszélt a kivételekről is, Csehország például 18 hónapos mentességet kapott, hogy legyen idejük az átállásra bizonyos finomított termékeknél. Magyarországnak egy rövid időre szüksége van ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon, a vezetők azt nem pontosították egyelőre, hogy mennyi időre. Megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia számára akár a szükségintézkedések lehetősége is fennáll, ha az embargó miatt csökkenne az olajellátásuk, abban az esetben más forrásokon keresztül garantálnák az ellátásbiztonságot.

Orbán Viktor hajnalban Facebook-bejegyzésben közölte, hogy megszületett a megállapodás, és Magyarország mentesül az olajembargó alól.

Rutte: ez nem óriási győzelem Mark Rutte holland miniszterelnök szerint a megállapodás nem jelenti azt, hogy Orbán Viktor óriási győzelmet aratott volna, de igaza volt. Közel egy hónapnyi huzavona után Magyarország megkapta a csővezetékes importra vonatkozó, határidő nélküli mentességet, valamint egy olyan rendelkezést, ami lehetővé teszi, hogy ha a csővezetékes szállítás megszűnik, akkor is tudjon olajat vásárolni szállítmányokon keresztül. A teljes képhez hozzátartozik, hogy nehéz helyzetben van Magyarország, mivel a finomítóik csak orosz nyersolajjal működnek – mondta el a holland miniszterelnök, hozzátéve, hogy ebben az értelemben szerinte igaza van Orbán Viktornak, és hogy Magyarország nem csak saját magának, de Csehországnak és Szlovákiának is kérte a mentességet. Ugyanakkor kiemelte, hogy továbbra is probléma, hogy nagyon függ Magyarország az orosz olajtól. A mentesség időtartalmáról a későbbiekben döntenek a vezetők, fel kell mérni, hogy mennyi időbe telik Magyarországnak és a többieknek, hogy átalakítsák a finomítóikat – tette hozzá a holland miniszterelnök.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az olajtilalomról elmondta, hogy megállapodás nélkül nehéz lenne hatékonyan harcolni Putyin hadigépezete ellen, és az előzetes pesszimizmus ellenére jól működtek a diplomáciai kapcsolatok. Az olajembargó kérdése beárnyékolt néhány energetikai témát, amely szintén a kétnapos ülés feladata lenne, például a RePowerEU-t, amivel az orosz gázról való leválás megtörténhetne 2030-ig, valamint a magas energiaárak kérdését. Mindössze 30 percet fordítottak hétfőn ezekre a fontos ügyekre. De az ülés ma délelőtt 9:30-kor folytatódik, amikor az uniós vezetők ismét visszatérhetnek rá.

“Nem tudjuk megakadályozni, hogy Oroszország másnak adja el az olajat” Josep Borrell uniós külügyi főképviselő megvédte ma reggel a Politicónak adott nyilatkozatában az uniós olajembargó megállapodást, amely Magyarország számára jelentős mentességet ad. Borrell úgy érvelt, hogy a hajón szállított orosz olajra vonatkozó tilalom, valamint az, hogy Németország és Lengyelország az év végéig leválik az orosz vezetékes kőolajról, gyakorlatilag megszünteti az orosz olajimport 90 százalékát. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a csomag valóban gyengíti-e Oroszországot, elmondta, hogy természetesen az EU nem tudja megakadályozni, hogy Oroszország másnak adja el az olajat. De az EU Oroszország legfontosabb ügyfele, és most mást kell keresnie, és minden bizonnyal csökkentenie kell majd az árat. Ez pedig az ország pénzügyi forrásaira, ami táplálja a háborús gépezetet, le fog sújtani – mondta.

Forrás: Kuruc.info