A magyar pénzforgalmi rendszer kellően fejlett ahhoz, hogy ne a technológiai lemaradás, hanem a piaci vagy éppen szabályozói igények megjelenése miatt terjedjenek el nálunk bizonyos jövőbemutató újdonságok. Ebből a szempontból is szó volt keddi Financial IT 2022 konferenciánk kora délutáni panelbeszélgetésében a BNPL-ről és a digitális jegybankpénzről, emellett a tranzakciós illeték szabályváltozásának várható hatása és az elektronikus fizetés továbbfejlesztéseinek a lehetőségei is terítékre kerültek.

Hogy fogadták a tranzakciós illeték szabályozásának megváltozását?

A különadó hatására várhatóan mindenki visszafogja a beruházásait, mert mindig ezt történik – mondta Eölyüs Endre (MasterCard), hozzátéve: a készpénzmentes gazdálkodásra ugyanakkor várhatóan nem lesz akkora hatása. Bartha Lajos (MNB) először megijedt, amikor megtudta, hogy a tranzakciós illetéket is érintik az emelések, de szerinte a lakossági pénzforgalom szempontjából nem lesz olyan romboló hatása. Keresztárazásokat, áthárításokat hozhat a rendszerbe, ami nem jó, de együtt kell élni vele. Selmeczi-Kovács Zsolt (GIRO) örült annak, hogy a kisösszegű átutalásokra nem hat a változtatás, a nagy összegűeknél pedig nem az a plusz 4 ezer forint fog számítani (6 ezerről 10 ezerre nő a tranzakciós illeték maximuma – a szerk.).

Milyen tér van még az elektronikus fizetés fejlődése előtt?

Az évi mintegy 4 milliárd online pénztárgéptranzakció 29%-a elektronikusan, 71%-a készpénzben kerül kifizetésre – mondta Bartha Lajos (MNB), érzékeltetve, hogy van még tér a növekedésre. Van, ahol már kasszarendszerbe integráltan, QR-kóddal lehet azonnali átutalással fizetni, ezt várták egyébként az MNB-nél a legkésőbbre, de már van rá példa a piacon. A következő 10 évben a hangsúlyt a használatnövelésre helyezi az MNB. Jelenleg 240 ezer POS-terminál van az országban, a szolgáltatók egy része nincs lefedve, esetükben például a mobiltelefonos elfogadás segíthet. Infrastruktúrában elől járunk, a további fejlődés lehetőségei ebben már marginálisak – értett egyet Eölyüs Endre, aki szerint jogszabálynak kellene mindenhol kikényszerítenie a szolgáltatóknál is a digitális fizetés lehetőségét. Több mint két éve hibamentesen működik az azonnali fizetési rendszer, a jogszabályi 5 másodperces határ helyett zömében 1 másodpercen belül megtörténnek a fizetések. Az AFR 2.0 abban segíthet, hogy az azonnali utalás egy fizetési móddá váljon, például a QR-kódos fizetés vagy a fizetési kérelem elterjedésével, mindehhez edukáció is kell – hangsúlyozta Selmeczi-Kovács Zsolt (GIRO).

Mit gondolnak a BNPL-ről?

A BNPL nem egy pénzforgalmi szolgáltatás, az USA-ban komoly adósságfelhalmozás történt a felelőtlen típusú hitelfelvételből miatta, költségeit pedig jellemzően a kereskedők fizetik meg, ami nem biztos, hogy jó irány – vélte Bartha Lajos, óva intve attól, hogy ez Magyarországon nagyon elterjedjen, és akár  a rosszul fizetőknél a villamosműveknél már látott prepaid fizetésbe csapjon át. A MasterCard 2015-ben vezette be installment szolgáltatását, és három bank kínálja kasszaszoftveren keresztül a részletfizetés lehetőségét. Ugyanakkor a BNPL előtt teljesen értetlenül áll, nem érti, mi benne az bombaszerű üzleti lehetőség, és szabályozói beavatkozásra van szükség vele kapcsolatban szerinte. Selmeczi-Kovács Zsolt (GIRO) nem tud olyan szolgáltatóról, aki BNPL-szolgáltatóként érdeklődött volna az AFR-hez való csatlakozás iránt, ugyanakkor a BNPL-fizetés fizetési kérelem formájában is működik – mondta.

Mi lesz a digitális jegybankpénzzel?

A legtöbb országban pénzforgalmi infrastruktúrafejlesztés céljából gondolkodnak a bevezetésén, Magyarországon azonban technológiai értelemben nincs benne fantázia, hiszen mindent tud a mostani rendszer, amit sok országban a digitális jegybankpénztől remélnek – mondta Bartha Lajos (MNB). Más szempontokból (pl. árazási verseny fokozása) azonban lehet jelentősége, és biztos, hogy nem az utolsók, hanem az elsők között fogja bevezetni Magyarország. Vizsgálják, hogy a hagyományos vagy teljesen új (pl. blockchain alapú) infrastruktúrán vezessenek-e be hasonló újdonságokat, és ezek közül a technikák közül többet tesztelnek is. A MasterCard sandbox szolgáltatóként számos országban közreműködött a digitális jegybankpénz tesztelésében, technológiailag működik a dolog, más kérdés, hogy mi az értelme, ezt nem a kártyatársaság dolga megítélni – mondta Eölyüs Endre (MasterCard). Selmeczi-Kovács Zsolt (GIRO) egyetértett azzal, hogy a pénzforgalomban nem lenne hozzáadott értéke a már létező magyarországi megoldásokkal szemben.

Forrás: Portfólió