Megtekintések 672
Több helyen olvasni a nyugati lapokban, hogy Orbán megszégyenítette az EU-t azzal, hogy hivatalosan is kiállt Kirill pátriárka mellett, azaz háborús bűnök elkövetésére uszító, a háborús bűnöket vallási indíttatása alapján relativizáló, illetve a véres háborúban egyenesen Isten gondviselői szerepének megnyilatkozását láttató egyházfő mellé.
Ez igaz, ám eközben az EU – mint már annyiszor – ostoba, elképesztően hibás és az EU politikusok többsége számára még mindig felfoghatatlan következményekhez vezető meghunyászkodásával boldogan hagyta magát megszégyeníteni. És ez maradéktalanul sikerült, amin már nem segít néhány utólagosan eldörmögött, obligát ejnyebejnye.
De miért érte meg Orbánnak a Kirill pátriárka melletti kiállás, miközben az EU azokat az orosz oligarchákat is szankcionálta, akik nem azonosulnak Putyin gyilkos háborújával. Kirill a háború elkötelezett és bősz apologétája, aki szerint „az ellenséggel szemben nincs megbocsátás”, s „az ellenség pusztulása Isten igazságos ítélete.” S miközben orosz ortodox egyházi személyek (nem sokan, mindösszesen 286-an) élesen tiltakoztak a „gyilkos testvérháború” ellen, s a „szenvedéseknek méltatlanul kitett ukrajnai testvéreket” hozták szóba, Kirill a szovjet idők jól ismert hazug fordulatával élve annak örvendezett, hogy az Isten ostoraként fellépő orosz seregek a nyugati világ bosszújától és dühétől védik meg a donbásziakat, akik nem rendezték meg a Pride-ot. (Ha nem is ugyanezen ok miatt, de hasonló hősies elköteleződéssel védték meg a szovjet csapatok annak idején Magyarországot és Csehszlovákiát.)
S miközben Ferenc pápa is éles szavakkal nyilvánította ki nemtetszését Kirill szerepét illetően, Orbán lángpallossal a kezében védelmezi az orosz pátriárkát. De miért is? Csak nagyon-nagyon mellékes, úgyszólván érdektelen válasz, hogy Kirill (és persze Putyin) Orbán harcostársa a melegek elleni küzdelemben, s a hagyományos családmodell és a tradicionális közerkölcsök melletti kiállásban. Ennél sokkal súlyosabb, geopolitikailag egyenesen elborzasztó oka van ennek a kiállásnak, amit Orbán maga adott tudtunkra, csak mintha azt a nagy magyar választási derbi kellős közepén meg sem hallottuk volna, s az EU bölcsei sem hegyezték kellőképpen a fülüket. (E sorok írója január 21-én erről beszélt a Klubrádió Megbeszéljük… c. műsorában.) 
Orbán a legexplicitebb módon a februári évértékelőjén adott hangot mindennek, amikor a keresztény Európát a saját gyengeségeivel jellemezte, mint ami nagy bajban van, s az immár saját lábán megállni képtelen latin kereszténységnek elementáris szüksége lesz az orosz ortodoxia megtisztító erejére.
A hatalmi szándék és a geopolitikai elkötelezettség legtisztább és legőszintébb vallomása.
Mindenesetre akkor, amikor folyamatosan arról olvasni, hogy az orosz energiaellátásnak totálisan kitett Magyarország nem teheti meg, hogy egyik napról a másikra leszakad az orosz forrásról, szokás helyeslően és felelősségteljesen, kissé összeráncolva a homlokot erre rábólintani, ám eközben mintha elfeledkeznénk rákérdezni arra, hogy ki, miért és milyen szándékkal tette a magyar energiakészletet totálisan orosz függővé, s ki az, aki továbbra is ezt a rabszolgaláncot kívánja fenntartani és erősíteni, minden érv és ráció ellenére, például az oroszoknak kitett paksi atomerőmű immár a hülye számára is jól érzékelhető képtelen és nemzetellenes ötletével.
Mert ez a függőség nem az isteni predestináció következménye, megmásíthatatlan eleve elrendeltség, hanem hús-vér, halandó, e világi ember(ek) tudatos és szándékos terve.
Mindez ugyancsak a hatalmi szándék és a geopolitikai elkötelezettség legtisztább és legőszintébb vallomása.
2022.06.08.
Gábor György írása
Forrás: Európa Express