Az ember évek óta dühöng a közösségi médiák primitívsége, a lelki-szellemi onanizálás céltalan zsákutcái miatt. Évek óta…éveken át. Aztán egyszer csak jön egy pillanat, egy hír, egy gondolat, egy bejegyzés, a “Heuréka!”, és már nem is számít a sok mérgelődés, a dühök, mert azt érzed, hogy lám, mégiscsak van egy szikrányi élet a földön!
A következő bejegyzést pár perce dobta elém a nagy szemetes láda. Egy Gyöngyöt a disznók között.

Nem ismerem az Embert, de kutyául igaza van.

Nem egy tudományosan okoskodó-bőcsködő írás ez, sem önjelölt megváltó szavai. Mindkettőből van elég, s mégsem jutunk velük semmire. Vagyis dehogynem! Közelebb jön általuk a pokol.

Olvasd, és nézz magadba!___________________________________________________________________________

Egy “dicsőséges” blog végnapjai… Avagy: Elmentek Ti a picsába! (Mind)…
Második rész.
Szóval…
Az utóbbi napokban utazásaim közben érintettem országokat mint: Szlovénia, Szerbia, Olaszország, Franciaország…
Tömören a tapasztalataimról:
Az emberek itt is, ott is, szarok. Ugyanúgy.
És ezt midenki tudja, csak mélyen kussol róla… (Andersen: a király új ruhája).
Főleg azokban az országokban, ahol még mozog a pénz, legalábbis valamennyire… (A gazdag nyugati országok)…
De a szlovénok is szarok.
Csak ők egy picit másképp…
Ahogy a románok is a gané legalja, a szlovákokkal egyetemben stb.
Bevállalom: utálom őket.
Az utóbbi két év tekergései alatt megutáltam őket.
Nem kell szépíteni… Nincs mit szépíteni… Ezt élem évek óta…
(Privát beszélgetésekben nekem mind meg meritek mondani a frankót, aztán, ha nyilvánosan írok valami egyenesebbet-keményebbet, akkor szűköltök mint a sarokba szorított kutyák.
Ti is, gyáva, szar alakok vagytok.
Mind.
Amikor a nyomás nagyobb, akkor mutatja (mutatná) csak ki az “ember” igazán a foga fehérjét…
De nincs semmi gond…
Ül mindenki a buborékjában és nyomja a maga “igazát”…
(Vak vezet világtalant)…
De ez (is) hamarosan, változni fog…
Jönnek a kemény idők feleim…
És akkor bassszhatjátok, mert ugyanolyan szar alakok vagytok mint 20 év óta, ahogy ismerlek sokatokat.
Fejlődés nuku, viszont nyavalygás ezerrel…
És eközben mindenkinek megvan az előre legyártott kész, plasztik válaszai az épp aktuális kihívások kapcsán…
Viszont, hogyha az emberfiának véletlenül van egy eredeti-egyéni kérdése, akkor a többiek, a kitalált világaik (flow) stb. hirtelen darabokra hullanak…
És persze akkor, a kérdező lesz az ős-ellenség…
Ló-fasz…
Már régóta nincsenek egyéni gondolatok, kérdések, csak a saját köldökre kacsingatás, stb. és mögötte a kaján összekacsingatások…
Sajnos még itt, Erdélyben is ezt kellet látnom. Sokszor.
Tudás szinte zéro, nincs kreativitás, csak biztonsági játszmák…
Nincsenek igaz, (okos) harcosok… Csak a csaholó (nárcisztikus) gyaúrok, akik rettegnek a haláltól. Is.
Az Író, még nem is oly sok éve ezt merte leírni: “az igazság fáj, de meg lehet szokni”… (Tamási Áron)
Mi is az Igazság?!
Ó ti! – (Mi), Isten barmai…
Épp pünkösd volt tegnap… Ugyan kérem! Az meg mi?!
Menni mint a vezetett barmok Somlyóra?
Nem.
Ez nem az…
Csak erről sem lehet beszélni, mert akkor az épp aktuális jobboldali fegyőrök vadásszák le az embert, miközben a baloldalinak elhazudott pl. magyarországi csürhe még arra sem jó, hogy saját kardjába dőljön…
Ja, ahhoz bátorság is kellene…
Hazudtok mind, mind hazudunk…
Patkányok… Bal, jobb, bal…
Hamarosan azt sem tudjuk-tudjátok, hogy mit egyetek holnap, plussz hogyan viselkedjetek AMIKOR ez az egész kártyavár összeomlik, és amiről már évtizedek óta sikongattok egymást közt, hogy mi lesz egyszer ha…
Ti..! A spiritualizmus csimborasszói…
Ti, “emberek”…
A NON MATERIALISTÁK!!! Akik jobban félnek a haláltól mint pl. egy egyszerű, “nyomorult” proletár…
Lehet(ne) gondolkodni…
De nem fogtok…
Majd lesz száraz kenyér, (jobb esetben) talán víz is, (no chips, stb. szarságok) és majd lesz csönd..
Nagy-nagy Csend…
Amikor is nem lesznek még könyvek sem, hanem majd egyedül lesztek.
A gondolataitokkal…
Nem lesz menekvés…
Ja, hogy csak könyvekből mertek vitézkedni, mások kiküzdött gondolatait felböfögni, és azt “jobb” esetben valahogy átültetni az aktuális
rock-and-roll-ra…
No nem, “kedveseim”…
Már régóta nincsenek (szellemi) Kinizsi Pál-ok, nincsenek már szellemi Simonyi Óbester-ek…
Csak ócska, nyivákoló, beszari árnyékai őnekik… Jobb esetben.
Csupán ócska “szellemi materialisták” maradtak itt, köztük pár gyáván sikoltozva rohangáló pl. kis rudolf steinerek és békepapok, plusz ócska nacionalista-neokomcsi-fasiszta ember alatti lények, akiknek csak maguk felé hajlik a kezük, megspékelve a kis divat magyarkodó pótcselekvéses népnemzetiekkel, akik korábbi generációk nyomorúságán ugrándoznak perverz gyönyörrel és abból Mikszáthi stílusban próbálják magukat kielégíteni egy pálinkás butykossal, talán pont épp Székelyföldön…
Ha kevesebb a pénz rögtön pánikoltok.
Mert ez számít nektek…
A fals biztonság…
Tudom, láttam, ismerlek titeket…
Conclusio:
Mind számító, a velejéig korruptak vagy(tok)unk…
Biztonsági játékosok…
Már nincsenek hősök.
A napokban pl. Nizzában egy rakás arab (embernek elhazudott állat) megtámadott…
Megoldottam.
Ma, az európai fehér ember már megvédeni sem tudja önmagát…
Én valahogy megoldottam a magam módján a szituációt, gógyival, mint anno Ábel, a ki tudja hányadik rengetegben…
(Anno jó tréninget kaptam a közel-keleten és afrikában)…
És igen, ki merem mondani, hogy megundorodtam a mai fiataloktól (is).
(Most már örülök hogy nincs gyermekem… Sajnos, ki kell mondanom ezt is).
De nem fogom most itt kifejteni, hogy miért is… Tudhajtja mindenki…
Hanem, csak pusztuljon a férgese, ahogy anno a maga módján
Hermann Hesse is megírta…
Azóta persze csak ócskább lett ez az egész…
Bassszátok meg.
fogel frigyes
Ui:
Hamarosan alapítok egy állatmenhelyt…
Egy elhunyt mecénásom emlékére…