Azzal, hogy mindent meg akar védeni, azt kockáztatja, hogy semmit sem véd meg. 

„Oroszország ukrajnai háborúja lehet, hogy egyértelmű győztes nélkül ér véget, de van egy másik ország, amelyik jól jár: Kína. Oroszország ugyanis most jobban függ Kína pártfogásától, mint valaha, és a két ország közötti kapcsolatok már jó ideje mélyülnek” – kezdi Patrick Porter brit biztonságpolitikai szakértő az UnHerd oldalán.

A szerző rámutat, hogy már évek óta kialakulóban van egy eurázsiai tengely – inkább egy együttműködésen alapuló megnemtámadási paktum, mint szövetség -, amely a nyugati túlsúly visszaszorítására irányuló közös elhatározáson alapul.

A gazdasági kapcsolatok, a hadgyakorlatok és a nagyszabású katonai technológiaátadások – a Szu-35-ös harci repülőgépektől és az Sz-400-as légvédelmi rendszerektől kezdve a közös korai előrejelző rendszer projektjéig – fokozódtak.

Az elemző megjegyzi, hogy sokan hangsúlyozzák, hogy Oroszország egy lecsökkent, potemkin-i hatalom, azonban szerinte Oroszország is túlélheti a stagnálást.

„Kína Oroszországhoz való igazodása árthat a hírnevének, de a Nyugaton és az USA szerződéses szövetségesein kívül nem sokat. Eddig a többi jelentős regionális állam – India, Dél-Afrika és az Egyesült Államok Öböl menti partnerei – fedezékbe vonult, nem hajlandóak Ukrajnát a világrend meghatározó küzdelmeként kezelni, és segítenek Oroszországnak megakadályozni gazdasági összeomlását. A Nyugat nem a világ, és a hatalom kivetítése már nem függ a jóváhagyásától” – írja Porter.

A szerző arra is rámutat, hogy Oroszország státuszának csökkenése miatt Kína is kevésbé fog félni szárazföldi határaitól.

Tajvannal kapcsolatban a cikk megjegyzi, hogy Ukrajna esete egyáltalán nem biztos, hogy elijeszti a kínai vezetést a katonai beavatkozástól.

„Ha Kína hamarosan megindulna Tajvan ellen, az európai államok vonakodnának attól, hogy Moszkvával egy időben gazdasági háborút folytassanak Peking ellen. A nyugati államok nem tudnak állandóan blokádot alkalmazni”

– jegyzi meg az elemző.

„Kína különösen akkor fog nyerni, ha Washington továbbra is félreértelmezi az ukrajnai háborút, mint egy leckét arra vonatkozóan, hogy hatalmát szét kell terjesztenie Európában és Ázsiában. Az ukrajnai háború megosztja az Egyesült Államok stratégiai figyelmét: vegyük észre, hogy Amerika hatalmas támogatást nyújt Ukrajnának, megnövelte katonai jelenlétét Európában, és átírta a nemzetbiztonsági stratégiáját, részlegesen újra egyensúlyba hozva Európát. Nem zárhatjuk ki a további figyelemelterelést sem, például ha Irán felgyorsuló nukleáris programja újabb válságot vált ki a Közel-Keleten” – sorolja a szerző.

„Ahelyett, hogy rangsorolná ellenfeleit, a terheket a szövetségesekre terelné és összpontosítaná erejét, Washington stratégiai fegyelmezetlenség áldozatává válik. Mindent megvédve azt kockáztatja, hogy semmit sem véd meg. Joe Bidennek pályakorrekcióra van szüksége – és ezt most kell megtennie”

– zárja Porter.

Forrás: neokohn.hu