Megtekintések 1 158

Még 20 nap van hátra Romániában a népszámlálás végéig, és az adatgyűjtés egyre lassabban halad. Bukarestben hiányzik a szükséges népszámlálók fele, és a helyzet az ország számos részén is hasonló.

Zárt ajtók, elutasítások és vonakodás. Ezzel a legtöbb népszámlálónak országszerte szembe kell néznie. A személyes adatgyűjtés népszámlálás során nehéz feladat, és a forró, nyári napokon igazi megpróbáltatás lehet. Sokan az első néhány nap után feladják.

Laura Enache, 6. szektor népszámlálója: Az, hogy nem találják otthon az embereket, és sok időt töltenek az ajtók előtt, valószínűleg demoralizálja a számlálóbiztosokat. Abban a pillanatban, amikor végre kinyílik egy ajtó, ám a mögötte álló férfi eléggé agresszív, a kérdező legtöbbször felhagy a próbálkozással.

Vannak olyan területek is, ahol az emberek hiába várják, hogy a népszámláló bekopogtasson hozzájuk. Bukarestben például 1650 népszámlálóra volna szükség. Jelenleg alig több mint 700-an vannak.
Ez kevesebb, mint a szükséges személyzet fele.

Craiovában 27 népszámláló hiányzik, és a Statisztikai Igazgatóság olyan fiatalokat remél, akik hajlandóak nyáron dolgozni.

Carmen Ispas, Dolj Megyei Statisztikai Igazgatóság: Mindenekelőtt a terepen dolgozó emberek vonakodásával szembesültünk. Voltak technikai problémák is, lassú a munka a táblázatkezelővel, problémák vannak a központi listákkal is.
Camelia Băcioiu, népszámláló: Az embere félnek attól is, hogy a hatóság tudni akar a bankszámlájukról, félnek megmutatni nekünk a házukról szóló dokumentumokat, mert attól félnek, hogy majd az állam visszaél az információkkal irataik vagy az ingatlanjaik adatainak birtokában.

Ugyanakkor 3000 lejes ( kb. 230.000 Ft) bírság fenyegeti azokat, akik nem vesznek részt az adatszolgáltatásban

Aki megtagadja a népszámlálásban való részvételt, az akár 3000 lejes bírságot is kockáztat. Nagyváradon már 15 büntetést osztottak ki. De mi történik azokkal, akiket nem látogatott meg népszámláló?

”Erre a kérdésre nem tudok választ adni, de reményeink szerint több népszámlálási adatfelvevőt tudunk alkalmazi a finisben. Az aktív számlálók között már vannak olyanok, akik kifejezték szándékukat, hogy egy második népszámlálási körzetet is átvennének.

A nép- és lakásszámlálás július 17-én ér véget. Eddig mintegy 4 millió román válaszolt a népszámlálók kérdéseire, ami a megszámlálatlan lakosság 40%-a. Az online űrlapot 9 millió román állampolgár töltötte ki, ezek között azonban sok a rontott, hibás adat.

Arról pedig egyáltalán nem beszél senki, hogy mi az oka korábbiakhoz képest nagymértékű lakossági passzivitásnak a népszámlálással kapcsolatban.
Pedig eléggé nyilvánvaló, hogy a covid járvány alatt az állam, a hatóságok agresszív és ugyanakkor ellentmondásos, kapkodó korlátozó intézkedései, majd az ukrán háború, s azzal párhuzamosan a gazdasági válság alapvetően bizalmatlanná, óvatossá tették az embereket mindennel szemben, ami a dilettáns, kapkodó politika és államvezetés részéről érkezik.

Ezt a bizalmatlanságot még inkább felerősítette a román jogász társadalom számos, prominens tagja részéről a népszámlálási kérdőív alkotmányosságával, jogszerűségével szemben támasztott aggálya.

Bár Székelyföldön ezeket az alkotmányossági problémákat háttérbe szorította a “magyarnak, vagy székelynek vallod-e magad”  vita. Ennek lett az eredménye az erdélyi magyarok viszonylag magas részvételi aránya már a népszámlálás online szakaszában.

Mindezeket összevetve azért joggal merül fel a kérdés, hogy vajon egyáltalán sikerül-e teljes képet kapni Románia 2022. évi lakossági számairól, arányairól, s amit eredmény kijön, vajon mennyire lesz pontos és hiteles?