Na jó, nem Kuba a helyszín, hanem Nicaragua, de gyakorlatilag azonos megfontolások mentén alakulhat a következő válság… A cikkre egy kedves olvasónk hívta fel figyelmünket – ezúton is köszönjük! -, amely a neokohn honlapján olvasható. Nos, Hruscsov annak idején, 1962-ben azért döntött a kubai rakétatelepítés mellett, mert Nagy-Britannia, Olaszország és Törökország területére Thor nagy hatótávolságú és Jupiter közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat telepített az Egyesült Államok.
Előtte persze, 1959-ben – miután az USA támogatta Fulgencio Batista – elmenekült a szigetről, Eisenhower elnöksége alatt elkezdődött a kubai emigránsok kiképzése, majd – immár Kennedy engedélyével – 1961-ben megtörtént partraszállás a Disznó-öbölben. Csúfos kudarcba fulladt az akció, de Washington akkor sem adta fel, következett a bevezetőben említett rakétatelepítés Európában… Ezen a ponton idézzük a neokohn cikkét:
A Kreml állami televíziója az orosz fegyverek és csapatok az Egyesült Államokhoz „közelebbi” állomásoztatására szólított fel.
Az állami Oroszország-1-en most azzal érveltek, hogy Moszkvának a jelenlegi konfliktus folytatódása során katonai erőket kellene az Egyesült Államok közelébe telepítenie, hivatkozva Daniel Ortega nicaraguai elnök állítólagos engedélyére, ami lehetőséget ad az orosz erők számára, hogy az országában maradjanak.
A közép-amerikai ország mintegy 2.100 mérföldre délre fekszik az Egyesült Államoktól.
Olga Szkabejeva televíziós műsorvezető azt állította, hogy az Egyesült Államok számára „a legkellemetlenebb cseresznye a demokratikus torta tetején”, hogy „Ortega engedélyt adott orosz csapatok, hajók és repülőgépek állomásozására Nicaraguába.”
Az orosz erők állítólag 2022 második felétől „humanitárius célokból” tartózkodnak majd a közép-amerikai országban.
„Mit akartak? Ha az amerikai rakétarendszerek majdnem elérik Moszkvát az ukrán területről, akkor itt az ideje, hogy Oroszország közelebb vigyen valami erőset a ’hegyen épült amerikai városhoz’”
– mondta Szkabejeva.
Az orosz TASzSz hírügynökség szerdán jelentette, hogy Ortega „aláírta a külföldi katonai kontingensek – köztük az orosz – jelenlétének engedélyezését meghosszabbító rendeletet”.
Szkabejeva értékelése ellenére a TASzSz jelentése szerint tehát az Egyesült Államok csapatai is engedélyt kaptak Ortegától erre – Venezuela, Honduras, Guatemala, a Dominikai Köztársaság, Kuba, Mexikó és El Salvador erői mellett.
Korábban egy újságírókból és szakértőkből álló panelbeszélgetés során az Oroszország-1-en nevetve beszélgettek az amerikai városok elleni nukleáris csapások végrehajtásának lehetőségéről.
Ezek a megjegyzések azután hangzottak el, hogy Oroszország állítólag az ország északnyugati régiójában található Pleszeckből próbaképpen kilőtte a nukleáris csapásra is alkalmas Szarmat rakétát, amely sikeresen eltalálta a mintegy 3700 mérföldre lévő Kamcsatka-félszigeten lévő célpontokat. Putyin akkor azt mondta, hogy a régóta várt fegyver „képes legyőzni a rakétavédelem minden modern eszközét”.
neokohn
Légy az első, aki hozzászól.