Amerika folytatja a soha véget nem érő terror elleni harcot.

Június 3-án a szomáliai kormány bejelentette, hogy az Egyesült Államok légicsapást hajtott végre az al-Shabaab fegyveresei ellen a déli Kismayo kikötővárostól nyugatra, és mintegy öt harcost megölt. A Pentagon még nem adott ki semmilyen információt a csapásról – írja a Spectator World.

A legutóbbi csapás akkor történt, amikor Biden elnök visszavonta elődje azon döntését, hogy az összes amerikai csapatot kivonja Szomáliából. Mintegy 500 amerikai most visszatér, hogy kiképezze a szomáliai terrorellenes erőket és segítse Mogadishut az al-Shabaab elleni felkelésellenes kampányban, amely terrorszervezet a kelet-afrikai ország nagy részét ellenőrzi, és mélyen behatolt a szomáliai fővárosba.

Mindkét lépés arra utal, hogy a Fehér Ház fokozni kívánja a terrorizmus elleni soha véget nem érő háborút – írja a cikk.

A Szomáliában állomásozó amerikai erők feladata az lesz, hogy segítsenek Mogadishunak visszaszerezni a hónapok óta tartó politikai belharcok után elvesztett területek egy részét.

Az ENSZ terrorizmusellenes szakértői szerint az al-Shabaab közel 12 000 harcossal rendelkezik, és az al-Kaida leggazdagabb leányvállalata, amely havonta 10 millió dollárt keres illegális adókból, zsarolásból és illegális széneladásokból.

Az al-Shabaab azonban egy olyan szervezet is, amely gyakran háborúban áll önmagával, belső nézeteltérésekkel a célok, módszerek és üzenetek tekintetében – és mint magát Szomáliát, a csoportot is a klánok és személyiségek közötti rivalizálás jellemzi. Egyes szakértők bizonyítékot láttak arra, hogy az al-Shabaab – bár támadásaiban brutális, és technikailag az al-Kaidával áll kapcsolatban – elsősorban belföldi célokra összpontosít, például a szomáliai kormány megdöntésére, nem pedig a tengerentúli csapásokra. A külföldi harcosok, akik hajlamosabbak a külső támadásokra, a csoport vezetőségéből kiszorultak az évek óta tartó belső leszámolások után.

Függetlenül az al-Shabaab pontos összetételétől és motivációitól, a Biden-kormányzat valószínűleg ugyanazokra az eszközökre támaszkodik majd, mint elődei, hogy nyomást gyakoroljon a szervezetre. Az egyik ilyen eszköz természetesen a dróncsapások. Biden lesz a negyedik elnök, aki terrorizmusellenes politikájának központi elemeként célzott likvidálást alkalmaz.

A csapások száma meredeken csökkent Biden irányítása alatt. Obama elnök első hivatali éve alatt 55 dróncsapást hajtott végre, a legtöbbet Pakisztánban.

Trump elnök első évében százkilencvenegy ilyen csapást engedélyeztek, és ebben még nincs benne Szíria és Irak, ahol az Egyesült Államok aktív légi hadjárata porrá zúzta az Iszlám Államot. Ezzel szemben Biden első éve meglehetősen visszafogott volt, körülbelül egy tucatnyi dróncsapással, amelyek a Shabaab szomáliai alacsony rangú harcosaira és a védelmi minisztérium szerint magas rangú al-Kaida segítőire mértek csapást Szíriában. Csak Szomáliában a csapások száma mintegy 93 százalékkal csökkent a Trump-kormányzat utolsó éve és Biden első éve között.

A kemény terrorista célpontok hiánya valószínűleg hozzájárult a számokhoz az al-Kaida jemeni tagszervezete már nem olyan erős, mint egykor volt. Az USA 2018 júliusa óta nem hajtott végre célzott likvidálási műveletet Pakisztánban – és mivel az amerikai erők már nem tartózkodnak Afganisztánban, Washingtonnak még kevesebb oka van arra, hogy a pakisztáni törzsi területeket célpontként tekintse.

De valószínűleg a nemzetbiztonsági közösségen belüli belső szabályváltozások is a történet részét képezik. Röviddel hivatalba lépése után a Biden-féle Fehér Ház kezdeményezte a Trump-korabeli irányelvek felülvizsgálatát, amelyek jelentős mozgásteret biztosítottak a parancsnokoknak annak eldöntésében, hogy ki a célpont és mikor lehet egy műveletet végrehajtani.

Az afganisztáni és szíriai aktív hadszíntereken kívül Biden új szabályai szerint a Pentagonnak és a CIA-nak be kellett szereznie a Fehér Ház jóváhagyását a konkrét csapásokhoz, ez az eljárás a polgári áldozatok minimalizálását célozta.

Még ezek a konkrétabb irányelvek sem eredményeznek azonban tökéletes csapásokat. Nem számít, hogy a platform technológiailag mennyire lenyűgöző, a hibák a rossz helyzetfelismerés, a rossz hírszerzés és az emberi hibák miatt előfordulnak. Egy 2021. decemberi szíriai dróncsapás során egy egész család megsérült, amelynek semmi köze nem volt a terrorizmushoz. 2021 augusztusában egy csapás, amelyet a Pentagon egy olyan ISIS-militáns ellen intézett, aki a kabuli repülőtér elleni közelgő támadást tervezte, kiderült, hogy egy afgán volt, aki egy amerikai jótékonysági szervezetnek dolgozott, és több gyermek is meghalt a támadásban.

A dróncsapások továbbra is az amerikai terrorizmusellenes arzenál kritikus eszközei maradnak. Bizonyos körülmények között, például amikor a terrorista csoportok valóban közvetlen fenyegetést jelentenek az Egyesült Államokra, taktikailag hatékonyak lehetnek. Amerikai szempontból sokkal jobbak, mintha több tízezer katonát küldenének egy drága és hiábavaló küldetésre, hogy megváltoztassák a szíveket és a gondolkodásmódot.

Forrás: neokohn