Fejfájás, hátfájdalom, fáradtság, a nyirokcsomó gyulladása, magas láz – ezek mind olyan tünetek, amelyek alapján az orvosoknak gyanakodniuk kell arra, hogy majomhimlős beteggel találkoztak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) eljárásrendet küldött az egészségügyi szolgáltatóknak a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, járványügyi teendőkről.

A HVG a birtokába került dokumentumra hivatkozva ír arról, hogy az eljárásrend szerint az orvosnak 24 órán belül jelentenie kell a megbetegedést, illetve gyanúját az NNK rendszerébe. A diagnózist minden esetben laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni, ehhez a beteg bőrelváltozásából kell mintát venni.

Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, a vírusfertőzés főleg Nyugat- és Közép-Afrikában fordul elő, de Európában és másutt is egyre több ilyen megbetegedést tapasztalnak.

Noha ez a vírus a jelenlegi ismeretek szerint nem terjed olyan könnyen, mint a SARS-CoV-2 koronavírus, a szakemberek aggódnak megjelenése miatt, mert a most következő nyári hónapok a fesztiválok, a partik és más tömegrendezvények időszaka Európában és sok más helyen.

Egy 38 éves férfi az első magyar beteg

Müller Cecília országos tiszti főorvos május 31-én jelentette be, hogy Magyarországon is megjelent a fertőzés. Egy 38 éves férfinél diagnosztizálták a betegséget. Azt, hogy a férfi járt-e külföldön, vizsgálják a járványügyi szakemberek, ahogy a beteggel kapcsolatos egyéb körülményeket is.

Müller Cecília az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy a majomhimlő egy emberről emberre nem túl könnyen terjedő zoonózisfertőzés, a megbetegedéshez szoros kontaktus kell.

Tünetei a kezdeti szakaszban:

• rossz közérzet,
• fejfájás,
• izomfájdalom,
• nyirokcsomó-duzzanat,

majd megjelennek a kiütések, a hólyagok, először jellemzően az arcon, a kézfejen és a tenyéren, majd az egész testen.

A vírus fertőzőképessége a kezdeti tünetektől fennáll, és egészen addig tart, amíg a hólyagok kiürülnek, és az úgynevezett pörkök leesnek a bőrről. A szoros testi kontaktuson kívül a fertőzés egyéb használati tárgyakkal, például törülközővel, ágyneművel is átadható, ritkábban köhögéssel, tüsszentéssel. A betegség két-négy hétig tart, a fertőzöttet el kell különíteni.

Müller Cecília arról is beszélt, hogy általánosságban a majomhimlős beteg két héten belül, mindenfajta terápia nélkül magától felgyógyul. Mint mondta, a fekete himlő elleni védőoltást csak indokolt esetben, orvosi javaslatra és kórházi körülmények között lehet alkalmazni. A bizonyítottan majomhimlős beteg szoros kontaktjának csak akkor ajánlott az oltás, ha a kontaktus óta nem telt el négy nap. Arról, hogy a hetvenes évek vége előtt fekete himlő ellen beadott oltások mennyire védenek a jelenlegi majomhimlő ellen, Müller Cecília azt mondta: pontosan nem lehet meghatározni a védettség szintjét. „Nem lehet egzakt választ adni erre a kérdésre, hiszen az élet nem produkálta ezt a helyzetet.”

Eljárásrend az egészségügyi szolgáltatóknak

A HVG birtokába került NNK-eljárásrend szerint akkor kell az orvosoknak majomhimlőre gyanakodniuk, ha a beteg kiütése más okkal nem magyarázható, és egyéb tünet is jelen van (magas, 38,5 fok feletti láz, fejfájás, hátfájás, fáradtság, nyirokcsomó-gyulladás).

A gyanút erősíti, ha a páciens a tünetek kezdetét megelőző 21 napban szoros kapcsolatban állt egy majomhimlős beteggel. A diagnózist minden esetben laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni a beteg bőrelváltozásából vett minta alapján, a fertőzésről vagy gyanújáról pedig 24 órán belül értesítenie kell az orvosnak az NNK-t.

A betegnek el kell különítenie magát a kiütések teljes gyógyulásáig. Tilos a szexuális kapcsolat és a háziállatokkal való érintkezés.