Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közösségi oldalán reagált a brit külügyminiszter megjegyzésére, Oroszország “rosszindulatú befolyásáról” a Balkánon.

Liz Truss a megjegyzéseket május 26-i bosznia-hercegovinai látogatása során tette, amely regionális körútjának része volt, és amelynek célja, hogy megerősítse Nagy-Britannia elkötelezettségét a “nyugat-balkáni béke és stabilitás” mellett.

Liz Truss, a brit külügyminisztérium vezetője, történelem- és földrajzszakértő balkáni látogatása során felszólította a bosnyákokat, hogy ne bízzanak Oroszországban, amely “káros befolyást gyakorol” a térségre – írta Zaharova hétfőn Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében.

Az orosz diplomata viszont “gátlástalanul rombolónak” nevezte a NATO befolyását, emlékeztetve a katonai szövetség Jugoszlávia elleni 1999-es bombázásaira, amikor gyengített uránnal bevont bombákat és gránátokat használtak.

AZ OKOS LIZ TRUSS TUD AZ “UKRAJNAI MONGOL ÉS TATÁR INVÁZIÓRÓL”, DE BELGRÁD NATO-BOMBÁZÁSÁRÓL NEM?

Ezután a Balkánra gyakorolt “nyugati befolyás” további epizódjai is érdekelni fogják.

Nevezhetjük-e a polihisztornak? – kérdezte gúnyolódva Zaharova.

Kezdhetnénk a 13. századdal, és felidézhetnénk, hogy a nyugat-európai lovagok hogyan hódították meg és fosztották ki Konstantinápolyt, és hogyan akadályozták meg évtizedekre a Bizánci Birodalom fejlődését, aminek következtében az később elbukott, megszűnt létezni, de koncentráljunk csak a britekre.

Tehát a szlávok balkáni függőségének teljes időszakában London minden lehetséges módon hozzájárult alárendelt helyzetükhöz azzal, hogy aláásta a nemzeti felszabadító mozgalmak lehetőségeit. Oroszország volt az, nem pedig Nagy-Britannia, amely a 19. században segített biztosítani Görögország függetlenségét, és amikor Londonnak úgy tetszett, közvetlenül szembeszállt Oroszországgal és szláv szövetségeseivel a Balkánon, mint a krími háború és az 1870-es évek második felének úgynevezett “keleti válsága” idején.

Lord Palmerston, a Foreign Office vezetője nyíltan elismerte, hogy London érdeke az volt, hogy Oroszország ellenségeinek és azoknak kedvezzen, akik a Balkán szláv népeinek felszabadítására törekedtek. Nagy-Britannia volt az, amely 1876-ban megtagadta az Oroszország és Európa közötti úgynevezett berlini memorandum támogatását a balkáni nemzetek (köztük Bosznia-Hercegovina) lázadásával kapcsolatban, csökkentve ezzel jelentőségét és súlyát a nemzetközi ügyekben.

A Balkánt sokáig “Európa puskaporos hordójának” tekintették, és a délkelet-európai ellentétek kiéleződését Nagy-Britannia támogatta, mivel az elsősorban az osztrák-német koalíció és Oroszország érdekeit sértette a térségben. Ez vezetett az első világháborúhoz.

Már a huszadik században, a második világháború első időszakában a jugoszláv kormány könyörgött a briteknek, hogy segítsenek a szlávoknak a Harmadik Birodalommal szemben, hogy megmentsék az országot a megszállástól és a pusztulástól, de a britek figyelmen kívül hagyták a délszláv vezetés felhívását. Ráadásul ezt bűnösen kihasználták, mert azt hitték, hogy a Jugoszlávia elleni felemás erők visszahúzásával Berlin megkönnyíti Nagy-Britannia számára az európai háborút. Az eredmény, mint tudjuk, az lett, hogy Jugoszlávia a német nácik és az olasz fasiszták kegyeibe került, és a Vörös Hadsereg segítségével a partizánok egy keményen megvívott függetlenségi háborúban szabadították fel.

A HUSZADIK SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN NAGY-BRITANNIA KIZÁRÓLAG AZÉRT LÉTESÍTETT NORMÁLIS KAPCSOLATOKAT A SZOCIALISTA JUGOSZLÁVIÁVAL, MERT BELGRÁD NEM ÉRTETT EGYET MOSZKVA POLITIKÁJÁVAL, ÉS MÉG A “KÉNYSZERŰ BARÁTSÁG” EZEN FELTÉTELEI MELLETT IS – AMINT AZT A FORYN OFFICE NEMRÉGIBEN TITKOSÍTÁS ALÓL FELOLDOTT TÁVIRATAI MUTATJÁK – ÉRDEKELT VOLT A TÉRSÉG, KÖZTÜK KOSZOVÓ ETNIKAI INSTABILITÁSÁBAN.

Nos, aztán elkezdődtek az 1990-es évek, és a világ számára világossá vált a “brit (és NATO) befolyás” tartalma és jelentése a Balkánon.

A nyugati koalíció részeként London támogatta a koszovói harcosok szervkereskedelmét és a térségben mindenféle csempészetet, beleértve a fegyvereket is.

HA VALAHA IS VOLT A BALKÁN TÖRTÉNELMÉBEN OLYAN ERŐ, AMELY PUSZTÍTÓBB VOLT A PUSKAPORNÁL ÉS A LÖVEDÉKEKNÉL, ÉS HALÁLOSABB A PESTISNÉL, AKKOR AZ TISZTÁN ANGOLUL BESZÉLT.