Van olyan, 2010 óta a parlamentben ülő képviselő, akinek már az egymilliárdot súrolja a nettó pénzügyi vagyona, más pedig épp ellenkezőleg, brutális adósságot halmozott fel. A három ciklus óta szolgáló képviselők összvagyona az elmúlt 10 évben 940(!) százalékkal gyarapodott, ezzel szemben a magyar háztartásoké “csak” 227 százalékkal.

A magyar országgyűlésben 128 olyan képviselő van, akinek már a 2010-es választás óta bérelt helye van a parlamenti patkóban – pártállástól függetlenül. Az azóta eltelt időszakban a vagyonuk is jelentős változáson ment át, hogy ez a változás milyen irányú és milyen mértékű, arra az immár harmadik éve elkészített rangsorunk ad választ.

Módszertan
Az összeállításunkban csak azok a képviselők szerepelnek, akik 2010 óta folyamatosan helyet foglalnak az országgyűlésben. A felmérés során számba vettük az értékpapírokat, befektetéseket, a készpénzt, valamint a feltüntetett követelés-állományt, amivel szembeállítottuk a képviselők tartozásait. Utóbbi tétel nélkül beszélhetünk pénzügyi eszközállományról, ha pedig ebből levonjuk a kötelezettségeket, akkor megkapjuk a nettó pénzügyi vagyont. A nettó pénzügyi vagyon tehát megmutatja, mekkora összeggel rendelkeznének a képviselők, ha minden tartozásukat kiegyenlítenék.

Összesítésünk szerint a 2010 óta parlamentben dolgozó képviselők vagyona 940 százalékkal emelkedett mandátumok átvétele óta – legalábbis ez derül ki a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatokból. Az összvagyonuk 2021 végén már 4 milliárd forintra rúgott az előző évi 3,5 milliárd után. Képviselői voltuk első éve után még “csak” 404 millió forinttal rendelkeztek az érintettek.

Még sokkolóbbnak hatnak ezek a számok, ha átlagot számolunk. Egy magyar háztartás 2011-ben még átlagosan több vagyonnal rendelkezett, mint egy parlamenti képviselő. Előbbi esetben az átlag 3,1 millió forint volt, míg a háztartások 4,7 millióval rendelkeztek. 2021-re gyökeresen megváltozott a helyzet:

egy képviselő átlagosan 32 milliós vagyont tudhat magáénak, míg a háztartások ennek harmada, 13,1 millió felett rendelkeznek.

Összesítésünk eredményeként kiderült, a 128 képviselő összesen

• 3,03 milliárd forintnyi értékpapírt tart. Az állomány egy év alatt 23 százalékkal gyarapodott, 2011-hez képest pedig 481 százalékos a növekmény. Fontos azonban megjegyezni, hogy az értékpapír-állomány változásában nemcsak vásárlások és eladások játszhatnak szerepet, hanem erre az állomány átértékelődése is hatással van.
• Takarékbetéteknél egy év alatt csökkenés mutatkozott: 12 százalékkal 855 millióra mérséklődött az ebben a megtakarítási formában tartott pénz mennyisége. Ám még ez is többszöröse annak, amennyijük 2011-ben volt. Akkor 145 millió forintról árulkodtak a nyilatkozatok.
• Érdekesen alakult a képviselők készpénzállománya is, főleg annak tükrében, hogy a Bankszövetség a Pénzügyminisztériummal karöltve évek óta a készpénzhasználat visszaszorítását szorgalmazza. Ehhez képest 2021 végén közel 307 millió forintnyi KP-ja volt a képviselőknek, ami 3 millióval több az előző évinél. A 2011-es állapothoz képest is növekedés mutatkozott: akkor 235 milliója volt a honatyáknak és -anyáknak.
• Ami a követeléseket illeti, annak állománya egy év alatt 23 százalékkal 1,9 milliárdra emelkedett, miközben 2011-ben az állomány valamivel több mint 570 millió forintot tett ki.
• Jelentősen nőtt a képviselők adóssága is. Tavaly év végén kicsivel több mint 2 milliárd forinttal tartoztak a képviselők, ami 17 százalékkal haladja meg az előző évi, és 89 százalékkal a 2011-es állományt.

Képviselők, akik tőzsdeguruk is egyben

Jól látható a fenti részletezésből is, hogy a képviselők a pénzügyi eszközeik meghatározó részét tartják valamilyen értékpapírban. Ez lehet kötvény, állampapír, vagy akár részvény is.

A teljes, 3,03 milliárdos értékpapír-állománynak több mint a fele a három dobogós képviselő birtokában van.

Az elmúlt három évben egyébként nem volt változás az élen állók személyében, tavaly csupán a második és a harmadik helyezett cserélt helyet. Összesítésünk alapján:

• a DK frakcióvezetője, Gyurcsány Ferenc rendelkezik a legtöbb értékpapírral, összesen 928 millió forintos állománnyal, ami 13 százalékkal haladja meg a 2020-as értéket.
• A második helyre lépett előre a fideszes Bánki Erik, aki tavaly gyakorlatilag megduplázta értékpapírjainak állományát, melyet 164 millióról 355-re növelt 2021-ben.
• A dobogó harmadik fokára pedig az MSZP-s Tóth Csaba csúszott le. Igaz, hogy majd’ 20 millióval gyarapodott az állománya, de Bánki Erik gyarapodását nem lehetett ennyivel túlszárnyalni. Tóth Csaba birtokában 259 millió forintnyi értékpapír van.

A dobogón álló három személy értékpapír-állománya egyébként kiemelkedő nagyságú. Az utánuk következő képviselőknek még 100 milliót sem éri el az értékpapírjaik értéke.

Egy valaki rajong a takarékbetétekért

Minden eszköz közül a takarékbetétek állománya volt az, amely egy év alatt csökkenést mutatott. Az összesített 855 millió forint 12 százalékkal alacsonyabb a 2020-as állapotnál. Bár az állomány nagysága jelentősnek tekinthető, mégsem lehet azt mondani, hogy sok képviselő rajongana ezért a megtakarítási formáért.

• Hogy az állomány ilyen nagyra nőtt, abban kitüntetett szerepe volt Rogán Antalnak. Válása után a vagyonmegosztás során szerzett több százmillió forintot ugyanis takarékbetétbe tette, 2021 végén 616 milliót tartott betétben a miniszter.
• A második legtöbb takarékbetéttel a fideszes Hoppál Péter rendelkezik, 44 millió forinttal, akinek egy évvel korábban még “csak” 5 milliója volt ilyen eszközben.
• A harmadik helyre pedig a szintén fideszes Farkas Sándor került 24,5 millió forinttal, ami kisebb növekedés eredménye az előző évi 22,1 millió után.

Nem hallgatnak Varga Mihályra a képviselők

A parlamenti öreg rókák látszólag nem értenek egyet a Pénzügyminisztérium és a Bankszövetség álláspontjával és célkitűzéseivel, ami a készpénzhasználat visszaszorítására irányul.

Egy év alatt ugyanis 3 millió forinttal tovább növekedett a képviselőknél lévő cash mennyisége, 307 millió forintra.

• Tavaly év végén a legtöbb készpénzről a fideszes Font Sándor adott számot, 50 millió forintról, ami kicsit marad el a korábbi 51 milliótól.
• 35,7 millió forintja van párnacihában a jobbikos Szilágyi Györgynek, aki egy év alatt jócskán növelte az állományt, hiszen korábban 28,5 milliója volt.
• A harmadik legtöbb cash-sel, 31 millió forinttal Kocsis Máté rendelkezik, miután 2020-ban 23 millióról adott számot a vagyonnyilatkozatában.

Csak híznak a kintlevőségek

Az összesítésünk alapján úgy tűnik, hogy a képviselők nemcsak a meglévő eszközeiket gyarapítják, de azt az állományt is, amire a jövőben valamilyen jogcímen igényt tartanak majd. 2021-ben ugyanis 23 százalékkal, 1,9 milliárd forintra nőttek a képviselők követelései. Ebben a kategóriában szerepeltetik hagyományosan a hitelintézeti követeléseket (pl. folyószámlák) és az egyéb szerződéseken alapuló kintlevőségeket, péládul magánszemélyeknek, családtagoknak adott kölcsönöket.

A dobogó ebben a “kategóriában” nagyot változott 2020-hoz képest, főleg az összegek vonatkozásában. Ezért mielőtt rátérünk a friss adatokra, idézzük fel, hogy nézett ki a tavalyi dobogó:

Seszták Miklós – 488 millió forint
Gyurcsány Ferenc – 227 millió forint
Bánki Erik – 95 millió forint.

• A legutóbbi vagyonnyilatkozat alapján az élen már a volt fejlesztési miniszter, Seszták Miklós áll, akinek immár 587 millió forintos követelése van, melynek zöme pénzintézeti számlakövetelés. 2011-ben egyébként ezen a soron még csak 116 millió forintot tüntetett fel, tehát gyarapodása egészen kiemelkedő az exminiszternek.
• A dobogó második fokán jelentős növekedéssel maradt Gyurcsány Ferenc, aki immár 390,2 millió forintot követel. Ennek nagy része az évek óta feltüntetett “lakásvásárlás foglaló és előleg”, mely már 348,25 millió forintot jelent, valamint tavaly valakinek 42 milliós kölcsönt nyújtott.
• A harmadik legnagyobb követeléssel, 63,5 millióval, a DK-s Oláh Lajos rendelkezik.

Egyre nő az adósság is

A parlamenti képviselők közel 6,1 milliárd pénzügyi eszközállományával szemben a tartozások 2,03 milliárd forintot tettek ki 2021 végén. Ez utóbbi 17 százalékkal nőtt egy év leforgása alatt.

Akárcsak az értékpapírok esetében, úgy itt is a teljes tartozás felét három képviselő hozta össze. A dobogó legtetején állók ugyanis együtt több mint egymilliárd forinttal adósok. Lássuk, kik ők:

• Nagyon nagyot nőtt Bánki Erik adóssága: a korábbi 271 millió forint után tavaly év égén 584 millióval volt adós. Bár 8 millió forintot törlesztett tavaly a magánszemély hitelezőjének, még mindig van 50 milliós tartozása. Az adósság növekedésének hátterében banki hitel felvétele állhat. Hitelintézettel szemben fennálló tartozása ugyanis 213-ról 534 millióra emelkedett.
• A DK-s Gyurcsány Ferenc is jóval többel tartozik ma már, 349 millió forintot görget maga előtt az egy évvel korábbi 272 millió után. A tartozásai két csoportra oszthatók: kicsivel több mint 60 milliós banki hitellel és 288,5 milliós értékpapír fedezetű hitellel rendelkezik. A növekedésben mindét kategória szerepet játszott.
• A dobogó harmadik fokára egy új szereplő került: Lázár János, aki 40 millióról 114,6 millióra növelte adósságait egy év leforgása alatt. A hódmezővásárhelyi képviselő azért került ennyire előre a rangsorban, mert 2021-ben 10 millió forintot kért kölcsön egy magánszemélytől (ezzel 50 millióval tartozik már). Emellett felvett 18 millió forint személyi kölcsönt, 38,9 millió forint beruházási hitelt és 7,7 millió forintos lízingszerződést kötött.

Óriási vagyonok halmozódtak fel

A különféle pénzügyi eszközök és tartozások részletezése után itt az ideje, hogy bemutassuk a 2021-es vagyonrangsorunkat, mely jelentős változásokat hozott az élbolyban. Ugyan ez a harmadik alkalom, hogy hagyományteremtő jelleggel elkészítjük a képviselői vagyonok toplistáját, egyszer sem volt példa még arra, hogy a volt miniszterelnök, a DK frakcióvezetője kerüljön a dobogó első fokára. Most azonban megtörtént.

A legnagyobb vagyonok:

• az élre 25 százalékos növekedéssel Gyurcsány Ferenc került, akinek nettó vagyona már 970 millió forint. Amennyiben idén is tartja a vagyongyarapodás ütemét, jövőre az egymilliárd forintot is meghaladhatja ez az összeg. Ő az elmúlt évtized nagy nyertesének is tekinthető, hiszen vállalkozásának köszönhetően hatalmasat gyarapodott a vagyona, 2011-es nyilatkozata alapján ugyanis még az eladósodottak táborában szerepelt Gyurcsány Ferenc, -69,7 millió forinttal.
• A dobogó második fokára betonozta be magát Seszták Miklós, akinek vagyona egy év alatt 19 százalékkal növekedett. Ő három éve stabilan a második legnagyobb vagyonnal rendelkezik, 2021-es vagyonnyilatkozata alapján majdnem 612 milliót tudhat magáénak. Az évtized elején is jelentős vagyona volt a kisvárdai képviselőnek, 139 millió forint.
• Az élen állók közül nagy vesztesnek tekinthető Rogán Antal, hiszen az elmúlt két évben mindig a legnagyobb vagyont tudhatta magáénak. A legutóbbi nyilatkozatában szereplő adatok alapján viszont tavaly 26 százalékot veszített vagyonából, melynek értéke 598 millió forintra csökkent. A miniszterelnök kabinetfőnöke más szempontból az évtized nyertese Gyurcsányhoz hasonlóan, hiszen 2011-es bevallása alapján akkoriban 46,8 millió forinttal több volt a tartozása az eszközeinél.

Érdemes megjegyezni, hogy egy év alatt nem gyarapodott azon képviselők tábora, akik 100 millió forintot meghaladó vagyont tudhatnak magukénak. Csupán 7-en vannak a 128 képviselőből, a dobogósok után következik:

• Tóth Csaba (MSZP) 275 millióval,
• Font Sándor (Fidesz) 146 millióval,
• Tállai András (Fidesz) 118 millióval,
• és Oláh Lajos (DK) 111,5 millióval.

Optimális esetben a pénzügyi eszközök értéke nagyobb a tartozásokénál, ám ez nem mondható el mindenkiről. Sőt, a parlamenti patkóban 2010 óta helyet foglalóknak majdnem a harmada eladósodottnak tekinthető, mivel többel tartoznak, mint amennyi pénzügyi eszközük van.

Többel tartoznak, mint amijük van:

• Az élen Bánki Erik áll, aki – mint korábban említettük – jelentős hitelt vehetett fel 2021-ben, ennek köszönhetően 214,5 millió forinttal több az adóssága már, mint a pénzügyi eszközei. Vagyis ha minden pénzügyi eszközétől megszabadulna a képviselő, akkor is tartozna még 214,5 millió forinttal. Egy évvel korábban még csak 6,6 milliós volt ez a különbség. A pénzügyi vagyon szempontjából nagy vesztesnek tekinthető Bánki Erik, hiszen az évtized elején még 30,5 milliós vagyona volt.
• A dobogó második fokára is új szereplő került: Lázár János, aki szintén jelentős hiteleket vett fel az elmúlt évben. Ennek következtében az adóssága 92,1 millió forinttal meghaladja az eszközeinek állományát. Lázárnak 2011-ben is nagyobb volt a tartozása a pénzügyi eszközeinek, 13,6 millióval tartozott többel, mint, amije volt.
• A dobogó harmadik fokára 85,2 milliós kintlevőséggel a költségvetési csalással gyanúsított Simonka György szerepel. 2011-ben még Simonka is pluszban volt, igaz, nem túl nagy összeggel: 893 ezer forintos vagyonnal rendelkezett.

Mi a helyzet Orbán Viktorral?

Ahogy azt egy évvel ezelőtti összeállításunkban is vártuk, a kormányfőnek sikerült kinulláznia magát. 2021-ben ugyanis törleszteni tudta a még fennmaradó 822 ezer forintos tartozását, mely az évtized elején még több mint 10 millió forintra rúgott. Mára így a miniszterelnök nettó pénzügyi vagyona nullszaldós: nincsenek megtakarításai, sem készpénze, de még csak követelései sincsenek, adósságától pedig megszabadult.

Forrás: mfor