Bajban a világ. Erről beszél minden politikus – érdekinek megfelelő kontextusban. Tudományos kutatók száz oldalról ezernyi ténnyel támasztják alá a közelgő katasztrófa lehetőségeit.
A köznapi emberek jó része konfortzónájból fel sem fogja, nem is érzékeli környezete valóságát. Van, aki Istenhez menekül, van aki futurisztikus transzcendenciákban keresi a kapaszkodót.
Ritkán találkozhatunk olyan gondolatokkal, amelyek a reális, józan helyzetértékelésből olyan magatartásra, cselekvésre ösztönöznek, amelyek a megoldás, pontosabban a kiút minimális esélyével rendelkeznek.
Ismerkedjünk meg a “mélyalkalmazkodás” elméletével!
_______________________________________________________________________________________________________________________________
A kollapszológia tudománya komplex rendszerekkel és azok viselkedésével foglalkozik, ez alatt érthetünk ökoszisztémákat, társadalmi rendszereket vagy akár egy egész civilizációt. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy mikorra várható a jelenlegi emberi civilizáció összeomlása.
Stumpf-Biró Balázs szerint jósolni nehéz, de az biztos, hogy a 2030-as években merőben más világban fogunk élni, mint most. Egy olyan válságsorozat nyitányát éljük napjainkban, ami megváltoztatja majd a világunkat. Közrejátszik a éghajlatváltozás, a gazdasági válságok, a nyersanyag és élelmiszerhiány, ezeket pedig most felgyorsította a háború.
„MIT JELENT A RENDSZERSZINTŰ ÖSSZEOMLÁS?
Az összeomlás ebben az összefüggésben egy olyan jelentős, negatív irányú változást takar, amely folyamat során egy már létező, bonyolultabb összetettségű szintről, egy sokkal egyszerűbb állapot felé mozdul el egy rendszer. Ez különböző területeken, másféleképpen mehet végbe: rendezetten vagy zűrzavarosan, tervezetten vagy akaratlanul.
Nem szükségszerűen hozza magával az emberi faj kipusztulását, és nem feltétlenül jelent egy egyszeri, hirtelen, globális léptékű eseményt. Sőt, mennél inkább elnyúlik ez az időtartam, az összeomlás annál inkább válik hanyatlássá.
Összeomlás alatt az emberi népesség méretének és / vagy politikai / gazdasági / társadalmi összetettségének drasztikus csökkenését értem jelentős területen, hosszabb időre.”
Jared Diamond, Collapse: How Societies
Choose to Fail or Succeed (2005)
________________________________________________________________________________________________________________________________
„AZ ÖSSZEOMLÁSNAK GYORSNAK KELL LENNIE
tehát legfeljebb néhány évtized alatt bekövetkeznie, és a társadalmi / gazdasági / politikai rendszer jelentős felbomlásával járnia. A kevésbé súlyos következményekkel járó, vagy hosszabb ideig elnyúló folyamatokat hanyatlásnak kell tekintenünk.
Az összeomlás / hanyatlás olyan dolgokban nyilvánul meg, mint:
-
- alacsonyabb társadalmi rétegzettség és differenciálódás;
- az egyének, csoportok és egyes területek kisebb gazdasági és foglalkozások szerinti specializációja;
- csökkenő szintű központosított ellenőrzés, ami a különféle gazdasági és politikai csoportok kisebb mértékű szabályozása és integrációja az elitek részéről;
- a viselkedésnormák és ezek betartásának, illetve betartatásának visszaszorulása;
- egyre kevesebb beruházás a civilizáció meghatározó elemeibe, mint építészet, művészet, irodalom;
- eltávolodás a központi részek és a perifériák között; az erőforrások egyenetlenebb és csökkenő szintű elosztása, illetve megosztása, kereskedelme és újra elosztása;
- alacsonyabb koordináció és szerveződés a személyek és csoportok között;
- és az egy adott politikai egységbe integrált területek csökkenése.
Egy társadalom összeomlása akkor vehető bekövetkezettnek, amikor összetett és érett társadalmi / gazdasági / politikai rendszereinek gyors és jelentős felbomlását mutatja. Az „érett” kifejezés fontos. Arra utal, hogy az összeomlás szélén álló társadalom, már több, mint egy-két generáción át az összetettségnek ezen a szintjén áll, vagy legalább efelé halad.”
Joseph Tainter, The Collapse of Complex Societies (1988)
_______________________________________________________________________________
„Bár az összeomlás minden szakasza okoz fizikai, megfigyelhető változásokat
a környezetben, ezek fokozatosak lehetnek, míg a mentális fordulat általában meglehetősen gyors. Általános kulturális jelenség, hogy (talán egy bolondot leszámítva) senki nem akar az utolsó bolond lenni, aki még elhisz egy hazugságot.
1. szakasz: Pénzügyi összeomlás.
A „szokásos üzletmenetbe” vetett hit elvész. A múlt eseményei alapján már nem tűnik kiszámíthatónak a jövő, így a kockázatok kezelése, és a pénzügyi eszközök garantálása ellehetetlenül. A pénzintézetek fizetésképtelenné válnak, a megtakarítások elvesznek, a tőke elérhetetlenné válik.
2. szakasz: Kereskedelmi összeomlás.
A „piac mindenhatóságába” vetett hit elvész. A pénz leértékelődik és / vagy nehezen elérhetővé válik, az árukat felhalmozzák, az import- és kiskereskedelmi láncok felbomlanak, és az alapvető szükségletek széles körű hiánya válik normává.
3. szakasz: Politikai összeomlás.
Az „állami gondoskodásba” vetett hit elvész. Mivel a hiány enyhítésére, és az alapvető szükségletek biztosítására tett hivatalos kísérletek nem járnak sikerrel, a politikai intézmény elveszíti legitimitását és relevanciáját.
4. szakasz: Társadalmi összeomlás.
Az „embertársaid gondoskodásába” vetett hit elvész. A helyi karitatív szervezetek vagy egyéb csoportok, amelyek az állam kiesése után keletkezett vákuumot hivatottak betölteni, az erőforrások szűkössége és az egyre terjedő konfliktusok miatt ellehetetlenülnek.
5. szakasz: Kulturális összeomlás.
Az „emberiség jóságába” vetett hit elvész. Az emberek fokozatosan elveszítik a kedvességre, nagylelkűségre, figyelmességre, őszinteségre, együttérzésre és szeretetre való képességüket. A nagyobb közösségek felbomlanak, és családok, illetve egyének küzdenek a szűkülő erőforrásokért. Új vezérelvvé a „halj meg te ma, hogy én élhessek holnap” válik.
Bízom benne, hogy az összeomlás egyes szakaszainak megismerése, egy valódibb és eredményesebb párbeszédet tesz majd lehetővé, mint ami parttalanul és semmitmondóan jelenleg is zajlik.”
Dmitry Orlov, The Five Stages of Collapse (2013)
_______________________________________________________________________________________________________
Az alábbi felvételen Stumpf-Biró Balázs összeomlás kutatóval Krizsó Szilvia beszélget.
– A Cassandra Program honlapja: https://cassandraprogram.hu/
Forrás:
Trade Magazin
Deep Adaptation Hungary
Légy az első, aki hozzászól.